Mi lesz a nyugdíjaddal a pandémia idején?

Sokan úgy gondolják, egy-egy nyugdíjmegtakarítás hatalmas kiadás a háztartásnak, amelyet sehogy sem engedhetnek meg maguknak. Ez azonban tévhit. Bár sosem késő elkezdeni, tény, hogy minél idősebben vág bele a nyugdíjmegtakarításba, annál nagyobb összegeket kell majd elkülönítenie havonta, ha kényelmes, állandó munka nélküli nyugdíjat szeretne magának.

Tegyük fel például, hogy nyugdíjas éveire havonta 100.000 forintot szeretne biztosítani magának. Ehhez 65 éves koráig körülbelül 20 millió forintot kellene felhalmoznia. A legkisebb összeg, amivel a nyugdíjmegtakarításokba belevágni érdemes, az a havi 10.000 forint – és ezzel még meg sem közelíti a kitűzött havi 100.000 forintos célt, ugyanis:

- Ha a karriered elején, kb. 25 éves korodban belevágsz a nyugdíjmegtakarításba havi 10.000 forinttal, 65 éves korodra, (a jelenlegi szabályok alapján) 40 év múlva nagyjából 11 millió forint lesz a nyugdíjszámládon, ami 20 nyugdíjban töltött évre levetítve nagyjából havi 46.000 forintot jelent majd.

- Aki 35 évesen kezdi a nyugdíjmegtakarítást a minimális havi összeggel, az 7 millió forintra tehet szert, ezzel körülbelül 29.000 forint nyugdíjat biztosítva saját maga számára.

- Ha pedig 45 évesen indítja el nyugdíjmegtakarítását, és akkor is csak a legalacsonyabb összeggel gazdálkodik, a 65 éves koráig felhalmozott vagyona mindössze 3,9 millió forint lesz, ami 20 évvel számolva havi 16.000 forintot, vagyis napi(!) 500 forintot jelent. Éppen ezért fordulhat elő, hogy a biztosítók egyre magasabb alapdíjakat szabnak meg a nyugdíjas éveikhez közelebb járó ügyfelek számára – érdemes rájuk hallgatni, hiszen csak neked akarnak jót.

Magyarországon 3 nyugdíjcélú megtakarításhoz lehet állami támogatást igénybe venni: az önkéntes nyugdíjpénztárhoz, a nyugdíj-előtakarékossági számlához (NYESZ), valamint a nyugdíjbiztosításhoz. Ezekre támaszkodhatsz, ha úgy döntesz, hogy elkezdesz félretenni nyugdíjas éveidre.

Mi történik, ha nem tudsz fizetni?

A jelenlegi járványhelyzet sokak életét nehezebbé, kiszámíthatatlanabbá tette. Bár a hitelmoratóriumok levesznek egy kevés terhet a háztartások havi kiadásairól, közel sem olyan a családok pénzügyi helyzete, mint a vírus előtt. Akár kisebb, akár nagyobb összeggel gyarapítottad eddig nyugdíj-megtakarításodat, előfordulhat, hogy a jelenlegi helyzetben nincs keret az ilyen plusz kiadásokra. Éppen ezért utánajártunk, milyen várható következményei vannak annak, ha valaki félbehagyja megtakarítását. Mi lesz a már befizetett összegekkel?

„A pandémiás helyzetben sok ügyfelünk érdeklődik a fizetési könnyítések, mentőövek iránt, amelyekkel átmenetileg felfüggeszthetik a megtakarításaik fizetését. Bizonyos nyugdíj-megtakarításoknál ezt egyszerűen meg lehet tenni, ám nem minden megtakarítás ennyire rugalmas. Hogy milyen lehetőségeink vannak, az mindig attól függ, hogy milyen pénzügyi terméket választottunk a takarékoskodásra.” – hívta fel a figyelmet Tornai Gábor a Biztosításszakértő.com nyugdíj-megtakarítás szakértője.

Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén a kötelező tagdíjat a pénztár alapszabályzatában is rögzítették, ez általában minimum 3-6.000 forint havonta, ami egyébként egyben a megtakarítás havi összege is. A nyugdíjpénztári megtakarítások lejárata az aktuális nyugdíjkorhatárhoz igazodik, így nem tudhatjuk előre, meddig szól, hiszen az évek alatt változhat. Az azonban biztos, hogy a pénztárak alapszabályzata nem teszi lehetővé a díjfizetés szüneteltetését. Röviden tehát, a megtakarítások összege elmaradhat, azonban hivatalosan szüneteltetni a pénztári megtakarítást nem lehet. Sajnos azonban a tagdíj nem fizetése kellemetlen hatással járhat: hozamcsökkentés és a tag kizárása is megtörténhet.

NYESZ esetén nincs kötelező díjfizetés, tehát akkor és annyit fizet be megtakarítási számlájára, amennyit megengedhet magának. Ebből kifolyólag semmilyen következménnyel nem jár, ha a nehéz időkben egyáltalán nem érkezik befizetés a számlájára, mindössze arra kell ügyelnie, – kizárólag a saját érdekében – hogy amikor eléri a nyugdíjas kort, számlán meglegyen a szükséges összeg a kényelmes élethez.

A nyugdíjbiztosítások lejárata a szerződéskötéskor érvényben lévő nyugdíjkorhatárhoz igazodik, így előre látható a megtakarítási időszak vége. A szerződéskötéskor választott díj minimális összege jelenleg 10-12 000 Ft, a díjfizetés pedig kötelező; elmaradása esetén komoly következményekkel kell számolnia a szerződött félnek, kiváltképp a biztosítási időtartam első időszakában. A nyugdíjbiztosítással rendelkezőknek ilyenkor az alábbi 4 opciója van:

1. Szünetelteti a díjfizetést: A biztosító lehetőséget ad arra, hogy (amennyiben a futamidő már legalább 3 éve tart) 6-12 hónapig ideiglenesen szüneteltesse a szerződött fél a díjbefizetéseket. A biztosító ettől függetlenül az őt megillető költségeket továbbra is le fogja vonni.

2. Díjcsökkentést kér: A piacon elérhető nyugdíjbiztosítások rendelkeznek díjnövelő, valamint díjcsökkentő opcióval. A biztosítási időtartam alatt tehát módosíthatja a díj összegét. Erre általában a 3. év után nyílik lehetőség.

3. Díjmentesítés: Ezt a lépést érdemes nagyon alaposan megfontolni. A biztosító ebben az esetben lezárja a szerződést, a már befizetett összeget pedig a szerződés lejártáig megőrzi anélkül, hogy további befizetéseket kellene tenned. Ettől függetlenül azonban a költségek rendszeres levonása megtörténik.

4. Visszavásárlás: Ez csak a legvégső esetben javasolt. Ilyenkor a visszavásárlási értéknek megfelelő összeget kapod vissza a számlára, ami nem mindig egyezik meg a befizetett összegekkel. Emellett pedig 20%-kal növelten vissza kell fizetned az államnak az igénybe vett adójóváírást is.

Miért érdemes a kockázatok ellenére mégis nyugdíj-megtakarítást indítani?

Az utóbbi időben attól hangos a sajtó, hogy veszélyben van a most 40 éves korosztálynak járó nyugdíjalap – nem is beszélve az őket követő generációkról. A legfőbb gondot a társadalom öregedése okozza: míg 2010-ben 6,3 millió munkaképes magyarra jutott 2 millió nyugdíjas, addig 2060-ra várhatóan 4,2 millió munkaképes fiatalra jut majd 2,6 millió idős ember a jelenlegi statisztikák alapján. Az MNB véleménye szerint a jelenleg fennálló állami nyugdíjrendszer legfeljebb 2035-ig fenntartható, és arról, hogy utána mi várható, már nem sok információt találni. A legjobb tehát, ha még időben elkezd mindenki takarékoskodni, hogy nyugdíjas évei alatt az állami kiszolgáltatottság helyett anyagi gondok nélkül élhesse boldog, kiegyensúlyozott életét.

Érdemes tehát alaposan átgondolnod lehetőségeidet, és minél fiatalabb korban elindítani egy nyugdíj-megtakarítási számlát a három, államilag támogatott megoldás közül. Amennyiben 25 évesen kezded el, és képes vagy havi 20 000 forintot (tehát napi szinten körülbelül egy kávé árát, 700 forintot) félretenni, úgy valóban anyagi gondok nélküli, könnyed nyugdíjas évek várnak rád.