Mi történik a magyar kiskereskedelemben?
Jelentős életmódbeli változások is formálták a szektort: számottevően nőtt az online értékesítés aránya – bár ez még mindig messze elmarad az európai átlagtól -, nőtt a kereslet az egészséges élelmiszerek iránt, ugyanakkor csökkentek a prémium élelmiszerek eladásai, és egyes termékeknél jelentős áremelkedés történt. A nem élelmiszer kategóriát a pandémiával járó változások és korlátozások érzékenyen érintették, a globális ellátási láncok pedig átformálódnak, a szektor ezen része így egészen más képet mutat: a tavalyi 0,4 százalékos visszaesés a 2019-es 9,2 százalékos növekedéshez képest jelentős fordulat. A legnagyobb csökkenés a ruházat, a vendéglátás és az üzemanyagkereskedelem területén volt. Emiatt számos kiskereskedelmi bolthálózat kockázati minősítése lett rosszabb az Euler Hermes minősítési rendszerében, és több üzletlánc Magyarországon meg is fog szűnni.
Meglepő fordulatot hozott a GDP alakulása 2020-ban, hiszen az utolsó negyedévben megugró növekedésnek köszönhetően az éves GDP 5,1 százalékkal csökkent, rácáfolva a korábbi, még pesszimistább prognózisokra.
Ezen belül az egyéni fogyasztás kis mértékben, 2,5 százalékkal esett vissza a 2019-es 4,2 százalékos növekedés után. Bujdosó Tünde, az Euler Hermes kockázatkezelési igazgatója szerint érdemes megvizsgálni fogyasztás alakulásában fontos szerepet játszó élelmiszer és nem élelmiszer kiskereskedelem főbb tényezőit, kilátásait, hiszen ez sajátos képet ad a járvány alatti és utáni gazdasági helyzetről. 
A kis- és nagykereskedelmi forgalom többlete 2020-ban 2015 azonos hónapjához viszonyítva, %
2017-2019 között hazánkban turbulens növekedés volt a kiskereskedelemben. Ezért a 2020-as folyamatokat érdemesebb 2015-höz, mint bázisévhez viszonyítani. Az adatokból levonható legfontosabb következtetés a szakértő szerint, hogy a kiskereskedelmi forgalmunk változása még a pandémia idején is az EU-átlag felett maradt. Vagyis a magyar lakosság és a kereskedők is „jól vizsgáztak” járvány idején: gyorsan és jól alkalmazkodtak a külső kényszerekhez.
Ha hosszabb távon visszatekintünk 2013 nyarától 2020. márciusig, 81 hónapon át töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom. Ezek után a koronavírus-járvány berobbanása 2020 második negyedévében 9 százalékkal vetette vissza a szektor teljesítményét. Bár a korábbi évekre jellemző dinamika megszakadt a nem élelmiszer kiskereskedelemben, de a napi fogyasztási cikkeket - élelmiszert, tisztálkodási szereket, gyógyszert - árusító üzletek forgalma 2020 őszétől havi szinten 2-3 százalékos léptékben ismét emelkedni kezdett.
Ezzel párhuzamosan a kiskereskedelem összetétele is átalakult. A járvány előtt a magyarországi kiskereskedelem bővülésének az úgynevezett nem-élelmiszerek forgalmának emelkedése volt a motorja. Miközben az élelmiszer-forgalom 2016 és 2019 között évente 3-4 százalékkal nőtt, a nem-élelmiszereknél 7-10 százalék volt a növekedés. Ez a dinamika fordult meg a pandémia által generált sajátos helyzetben, hiszen míg a teljes kiskereskedelmi forgalomban 2020-ban 0,2 százalékos csökkenés volt éves szinten, addig a teljes forgalom felét adó élelmiszerek tekintetében éves szinten 3 százalékos többlet keletkezett, míg nem élelmiszer kiskereskedelemben éves szinten 0,4%-os visszaesés volt látható. Ez egy természetes reakció: válság idején a lakosság visszafogja a komolyabb kiadással járó beruházásokat, vásárlásokat, az élelmiszerekre és mindennapos háztartási cikkekre költ nagyrészt, viszont az elektronikai kiskereskedelmi szegmens a COVID sajátos körülményeivel kivétel volt, ami jól látszik a kiskereskedelmi statisztikákon is.
Míg a nem élelmiszer kiskereskedelem alakulását logisztikai nehézségek, az ellátási láncok globalizálódásából adódó problémák, a chipgyártás szerkezetének átalakulása és bizonyos esetekben időszakos áruhiány, illetve megemelkedett szállítási költségek befolyásolták, addig az élelmiszer kiskereskedelemben a kieső hotel és vendéglátói szegmens, továbbá a háztartások életmódbeli változásai formálták a piacot - az Euler Hermes várakozásai szerint ezek a trendek mind élelemiszer, mind nem élelmiszer tekintetében a járvány után is fennmaradnak, hatásuk még hosszú ideig érezhető lesz. További változás az egészséges étkezés iránti fokozott igény, amely az úgynevezett „clean label” termékek iránti kereslet növekedésében látható. Ezzel ellentétes tendencia a prémium élelmiszerek fogyasztásának csökkenése a gazdasági nehézségek miatt. Bizonyos alap élelmiszerek ára jelentős mértékben nőtt az elmúlt időszakban, ami további változásokat okoz a fogyasztásban azok körében, akiknél jelentős jövedelemkiesés tapasztalható.
A leglátványosabb változást az online vásárlás térhódításában látja Bujdosó Tünde, amely szintén tartós trend lesz a következő években. Az interneten zajló kiskereskedelem aránya 2,4 százalékponttal nőtt tavaly, és számos új piaci szereplő is megjelent és gyors növekedést produkált az ismert, nagy szereplők mellett. Az online kiskereskedelem térhódítása nem kizárólag a járvány következménye, hiszen az internetes értékesítés már 2019–ben is nagyot futott. Akkor 40 százalékos éves növekedéssel a kiskereskedelmi forgalmon belüli aránya még csak 7,1 százalék volt, ami 2020-ra 9,4 százalékra ugrott. Nemzetközi összehasonlításban azonban még ez is elenyésző arány, hiszen az európai uniós átlag 17 százalék, 2-3 százalékos éves növekedési ütemmel.
Elektronika és IT területen rekordévet zártak a kereskedők, illetve a barkácsáruk, lakberendezési termékek és fitnesztermékek piaca is pozitív évet tudhat maga mögött. Nem így az üzemanyag kiskereskedelem, a textil-ruházati és lábbeli üzletek, ahol komoly visszaesés volt látható – olyannyira, hogy a divatáru ágazat a turizmus és vendéglátás után a harmadik helyen áll a járvány „áldozati listáján”. Négy üzletlánc megszűnése már egészen biztos: Vagabond, Promod, Camaieu, és a Cosmos City is bezárja boltjait.
A kiskereskedelem jövő évi kilátásaival kapcsolatban Bujdosó Tünde kiemelte, hogy mivel 2020 folyamán a lakossági megtakarítások nőttek, így ez egy jó alapja lehet a 2021-es kiskereskedelmi növekedésének. Ugyanakkor úgy tűnik, a globális ellátási láncokban történt változások, valamint a lokális fogyasztói szokások megváltozása hosszú távon velünk marad, ami kihat majd az egyes szektorok belső szerkezetére. Vagyis a kiskereskedelem jelentős része egyelőre ellenált a járvány hatásainak, szemben más gazdasági ágazatokkal – ugyanakkor a kiskereskedelem specifikumait figyelembe véve az minden változásra élesen reagál. A korábbi bolt bezárások forgalomkiesése már az előző évben is komoly veszteséget okozott az ágazat azon szereplőinek, akik nem tudtak online értékesítésre váltani, így az újonnan bejelentett korlátozások hatása ismét komoly kiesést okozhat. Összességében a fizetésképtelenségek számának növekedésére egyelőre inkább azoknál a kisebb vállalatoknál számít az Euler Hermes, amelyek nem tudtak reagálni, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, esetleg egy-egy rosszul megtervezett beruházás, beszerzés, rossz készletezési stratégia miatt komolyan eladósodtak, illetve az elmúlt időszakot nem tudták kihasználni a hatékonyság növelésére és átszervezésre.
