Mi legyen a lett nemzeti valutával? - Elemzők
2009. 06. 17. 06:45
Lettország számára több szempontból is jobb megoldás lenne a nemzeti valuta leértékelése, mint a jelenlegi árfolyamrendszer fenntartása, és a rendezett leértékelés nem járna tartós, járványos hatással a már most lebegő árfolyamrendszert alkalmazó térségi országokban, például Magyarországon, mivel ez utóbbiak valutái már átestek a kiigazításon, áll az egyik vezető londoni befektetési csoport keddi elemzésében, amely tükrözi a lat leértékelését pártoló, egyre szélesebb citybeli konszenzust - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) londoni befektetési részlegének elemzői szerint nem állja meg a helyét a lett valuta leértékelésével szembeni azon általános ellenérv, hogy az árfolyam-kiigazítás nyomán nőne a nem fizetővé váló adósok száma Lettországban. Az elemzés szerint a cég egyrészt nem hiszi, hogy a leértékelés több törlesztési leálláshoz vezetne, mint a "történelmi méretű" recesszió, másrészt az is kérdés, hogy "miért kell az egész (lett) gazdaságot a devizaadósok túszává tenni". A ház szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a tényleges reálárfolyam kiigazítását kizárólag az árszint-nivellálódásra bízzák nominális leértékelés nélkül, akkor a folyamat "fájdalmasan lassú" ütemben megy végbe. Például egy 30 százalékos effektív reálárfolyam-kiigazítás, amely Lettország - és a többi, hasonló árfolyamrendszert alkalmazó térségi gazdaság, Észtország, Litvánia és Bulgária - esetében valószínű, más gazdaságokban átlagosan négy év alatt zajlott le csak infláció révén, áll a Bank of America-Merrill Lynch keddi londoni elemzésében. A ház szerint a leértékeléssel a lett gazdaságban valószínűleg gyorsabban elkezdődne a növekedés. A cég elemzői felidéznek egy IMF-szimulációt, amely azt mutatta ki, hogy a lat 15 százalékos leértékelése esetén Lettország gazdasági összkibocsátása már 2011-ben elérné a tavalyi szintet, három évvel korábban, mint leértékelés nélkül. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a lat árfolyamának kiigazításából eredő térségi járványhatás a már most lebegő árfolyamrendszert alkalmazó országokban rövid ideig tartana, tekintettel arra, hogy ezekben a gazdaságokban már eddig is jelentős árfolyam-kiigazítás zajlott le. Mindemellett a kereskedelmi és pénzügyi csatornákon terjedő járvány esélyei sem nagyok, mivel csekély a balti térség és a többi közép-kelet-európai ország közötti kereskedelmi forgalom, és a két országcsoportban leginkább aktív bankok sem ugyanazok: a balti gazdaságok fő finanszírozói a svéd bankok, a többi kelet-európai országban viszont osztrák és olasz bankoké a legnagyobb súly. Ráadásul most már a befektetők is egyre inkább különbséget tesznek a térség egyes országai között, áll a BoA-ML keddi londoni elemzésében. Ugyanezekre a következtetésekre jutottak az utóbbi időszakban e kérdésről összeállított elemzéseikben más nagy londoni házak is. A 4cast nevű londoni gazdaságkutató cég elemzői a minap egyenesen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a többi közép-kelet-európai gazdaság teljesen különbözik a balti térségtől. Lélektani alapon elképzelhető a forint, a zloty, a román lej vagy a cseh korona eladása néhány napig, esetleg pár hétig a lat leértékelése esetén, de semmilyen fundamentális kapcsolat nincs a két térség között, még a bankszektorok közti átfedés is nagyon csekély, állt a 4cast londoni elemzésében. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének legfrissebb európai feltörekvő piaci helyzetértékelésében is az állt, hogy a közép-európai és a balti gazdaságok közötti tényleges kapcsolódás minimális: a három balti köztársaság a lengyel exportból 3 százalékkal, a cseh és a magyar kivitelből egyaránt 1 százalékkal részesedik. Emellett e három ország bankrendszerét sem köti közös tulajdonosi kapcsolat a baltiakhoz: a magyar, a lengyel és a cseh bankok zömének stratégiai befektetői euróövezeti székhelyű bankok (szemben a balti bankokkal, amelyek túlnyomórészt svéd tulajdonúak). A Goldman Sachs szerint így bármiféle járványhatás legfeljebb csak közvetett módon érvényesülne Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.
A Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) londoni befektetési részlegének elemzői szerint nem állja meg a helyét a lett valuta leértékelésével szembeni azon általános ellenérv, hogy az árfolyam-kiigazítás nyomán nőne a nem fizetővé váló adósok száma Lettországban. Az elemzés szerint a cég egyrészt nem hiszi, hogy a leértékelés több törlesztési leálláshoz vezetne, mint a "történelmi méretű" recesszió, másrészt az is kérdés, hogy "miért kell az egész (lett) gazdaságot a devizaadósok túszává tenni". A ház szerint a korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a tényleges reálárfolyam kiigazítását kizárólag az árszint-nivellálódásra bízzák nominális leértékelés nélkül, akkor a folyamat "fájdalmasan lassú" ütemben megy végbe. Például egy 30 százalékos effektív reálárfolyam-kiigazítás, amely Lettország - és a többi, hasonló árfolyamrendszert alkalmazó térségi gazdaság, Észtország, Litvánia és Bulgária - esetében valószínű, más gazdaságokban átlagosan négy év alatt zajlott le csak infláció révén, áll a Bank of America-Merrill Lynch keddi londoni elemzésében. A ház szerint a leértékeléssel a lett gazdaságban valószínűleg gyorsabban elkezdődne a növekedés. A cég elemzői felidéznek egy IMF-szimulációt, amely azt mutatta ki, hogy a lat 15 százalékos leértékelése esetén Lettország gazdasági összkibocsátása már 2011-ben elérné a tavalyi szintet, három évvel korábban, mint leértékelés nélkül. A Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői szerint a lat árfolyamának kiigazításából eredő térségi járványhatás a már most lebegő árfolyamrendszert alkalmazó országokban rövid ideig tartana, tekintettel arra, hogy ezekben a gazdaságokban már eddig is jelentős árfolyam-kiigazítás zajlott le. Mindemellett a kereskedelmi és pénzügyi csatornákon terjedő járvány esélyei sem nagyok, mivel csekély a balti térség és a többi közép-kelet-európai ország közötti kereskedelmi forgalom, és a két országcsoportban leginkább aktív bankok sem ugyanazok: a balti gazdaságok fő finanszírozói a svéd bankok, a többi kelet-európai országban viszont osztrák és olasz bankoké a legnagyobb súly. Ráadásul most már a befektetők is egyre inkább különbséget tesznek a térség egyes országai között, áll a BoA-ML keddi londoni elemzésében. Ugyanezekre a következtetésekre jutottak az utóbbi időszakban e kérdésről összeállított elemzéseikben más nagy londoni házak is. A 4cast nevű londoni gazdaságkutató cég elemzői a minap egyenesen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a többi közép-kelet-európai gazdaság teljesen különbözik a balti térségtől. Lélektani alapon elképzelhető a forint, a zloty, a román lej vagy a cseh korona eladása néhány napig, esetleg pár hétig a lat leértékelése esetén, de semmilyen fundamentális kapcsolat nincs a két térség között, még a bankszektorok közti átfedés is nagyon csekély, állt a 4cast londoni elemzésében. A Goldman Sachs pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének legfrissebb európai feltörekvő piaci helyzetértékelésében is az állt, hogy a közép-európai és a balti gazdaságok közötti tényleges kapcsolódás minimális: a három balti köztársaság a lengyel exportból 3 százalékkal, a cseh és a magyar kivitelből egyaránt 1 százalékkal részesedik. Emellett e három ország bankrendszerét sem köti közös tulajdonosi kapcsolat a baltiakhoz: a magyar, a lengyel és a cseh bankok zömének stratégiai befektetői euróövezeti székhelyű bankok (szemben a balti bankokkal, amelyek túlnyomórészt svéd tulajdonúak). A Goldman Sachs szerint így bármiféle járványhatás legfeljebb csak közvetett módon érvényesülne Magyarországon, Lengyelországban és Csehországban.
Csökkentek az amerikai hozamok, gyengülő dollár segítette a régiós devizák erősödését
Nem sokáig tartott az Iránnal szembeni háború gyors lezárásával kapcsolatos optimizmus, a tűzszünetet nem tarották be a felek, így az energiahordozók árában bekövetkezett szerdai nagy esést tegnap már korrekció követte. A tíz éves amerikai hozam ugyanakkor kissé csökkent tegnap, benézett a 4,3%-os szint alá, miután a februári PCE infláció a várakozásoknak megfelelően emelkedett, de a negyedik negyedéves GDP-növekedést lefelé revideálták 0,5%-os évesített ütemre, egyre gyengébb adatok érkeznek az első negyedévről is és az újonnan munkanélküli segélyért folyamodók száma is emelkedett. Az európai kötvényhozamok viszont felfelé korrigáltak a szerdai zuhanás után, a tíz éves német hozam 5 bázispontot közelítő mértékben emelkedett a 3%-os szintig. A gyenge amerikai adatok miatt tovább erősödött az euró és az EURUSD elérte az 1,17-es értéket.
Pozitív hírekre emelkedni tudtak az amerikai piacok, a vártnak megfelelően alakult a core PCE mutató
A reggeli hangulatromlás az amerikai nyitásra már némiképp oldódott, a békülő hangulatú izraeli kijelentést követően pedig emelkedni tudtak az amerikai piacok: az S&P és a Dow 0,6%-kal, a Nasdaq 0,8%-kal zárt magasabban. A nem alapvető fogyasztási cikkek szektora erősödött, miután az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy közölte, hogy a vállalat felhőszolgáltatásain belül a mesterséges intelligencia-alapú szolgáltatások évesítettbevétele meghaladja a 15 milliárd dollárt, így az Amazon részvényei jelentős, 5,8%-os emelkedéssel zártak. A CoreWeave árfolyama 3,4%-kalemelkedett, miután a felhőinfrastruktúra-vállalat bejelentette a Meta Platforms-szalkötött, 21 milliárd dolláros felhőmegállapodásának bővítését, azonban a nyereséget korlátozta,hogy a cég 3 milliárd dollár értékű átváltható kötvénykibocsátást is bejelentett.
A rendkívül törékeny tűzszünetre figyeltek a befektetők, csökkentek az európai piacok
A befektetők világszerte az ingatag lábakon álló amerikai-iráni tűzszünet fejleményeit figyelték, mely egy napon belül veszélybe került, miután Izrael szerint a megegyezés nem terjed ki Libanonra és a háború eddigi legintenzívebb légicsapásában részesítette Bejrútot, amely háromszáznál is több halottat eredményezett, napokkal a tervezett pakisztáni tárgyalásokat megelőzően. Válaszul Irán legfőbb vezetője megtorlást ígért az őt ért támadásokért, valamint a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés „új szakaszba” léptetését helyezte kilátásba, amely így effektíve zárva maradt a szerdai megállapodás ellenére, a szokásos hajók mennyiségének 10%-a sem tudott átjutni. Ennek megfelelően mind az iráni, mind az amerikai fél azzal vádolta a másikat, hogy nem tartotta be a tűzszünetet, ugyanakkor a tegnapi nap végére az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu kijelentette, hogy közvetlen tárgyalásokat kíván folytatni Bejrúttal.
A változatlanság gyönyörködtet – nem módosult tavaly óta az adófajták száma
Ha az „alvó” reklámadó „újraaktiválását” nem számítjuk, akkor idén is ugyanannyi adófajtából táplálkozik a költségvetés, mint tavaly ilyenkor – szám szerint 52-ből. A nagy kép változatlansága mögött azonban most is egyaránt fellelhetők strukturális tendenciák és megmosolyogtató érdekességek is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalója.
Gyengült a forint péntek reggel
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.
Görög agrárbotrány: rendszerhiba és kettős mérce az uniós politikában
A legújabb görög agrártámogatási botrány nem csupán egy nemzeti szintű korrupciós ügy, hanem az Európai Unió közös agrárpolitikájának (KAP) működését, ellenőrzési mechanizmusait és politikai következményeit is alapjaiban érintő fejlemény. A történtek ráadásul új megvilágításba helyezik az uniós jogállamisági mechanizmusok következetességét, különösen akkor, ha összevetjük a görög helyzetet más tagállamok – így Magyarország – esetével.
Nagyot nőtt a számlanyitások száma és a kezelt lakossági vagyon is az MBH Befektetési Banknál 2025-ben
Az MBH Befektetési Bank 2025-ben tovább erősítette piaci pozícióját: közel 5%-kal bővült ügyfélköre, lakossági ügyfeleinek értékpapír-állománya pedig 17,6%-kal nőtt. A befektetési alapokban kezelt vagyon 37%-kal emelkedett az előző évi adatokhoz képest, ami közel kétszerese a piac átlagos növekedésének. Az év egyik meghatározó fejlesztése az online értékpapírszámla- és TBSZ-nyitási funkció elindítása volt, amely új szintre emelte az ügyfélkiszolgálást, és jelentősen hozzájárult a számlanyitások növekedéséhez. Az eredmények megerősítik a bank elkötelezettségét a stabil, hosszú távon is fenntartható növekedés mellett.
Európa élmezőnyében a magyar régiók ingázásban
A közelmúltban publikálta a 2024-es európai ingázási statisztikáit az Eurostat, melyben arra keresték a választ, hogy az Európai Unió egyes NUTS2-es statisztikai régióiban (Az EU által használt területi felosztás, Magyarországon jelenleg nyolc ilyen van: Budapest, Pest, Közép-Dunántúl, Dunántúl, Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Alföld) a munkavállalók mekkora aránya utazik naponta a munkahelyére más településre, illetve külföldre. Az Eurostat adatai szerint az EU-ban összességében a munkavállaló korú, 15-64 év közöttiek 1,1%-a ingázik napi szinten külföldre, 6,6%-uk pedig az országon belül más régióba.
Zárul az olló a régiós fővárosok lakásárai között, de többet kell dolgozni a lakásvásárláshoz
A napokban jelentek meg a KSH és az Eurostat legfrissebb adatai a 2025-ös évben végbement lakásárváltozásokról, ami alapján az is kirajzolódik, hogy mennyit kell dolgozni egy 50 négyzetméteres használt lakásért a régió fővárosaiban. Erre a kérdésre kereste a választ friss elemzésében az ingatlan.com. Budapest, Pozsony, Prága, Varsó és Bukarest átlagos négyzetméterárainak, valamint a fővárosokra jellemző nettó átlagfizetések alapján nagyon hasonló tendenciák figyelhetők meg a regionális fővárosok lakáspiacain.
