Miért épp erre a szigetre? Kína új rakétavédelmi rendszert telepített
David Lo dandártábornok, szóvivő a tény közlésén kívül nem bocsátkozott további részletekbe, csupán annyit tett hozzá, hogy Tajvan figyelemmel kíséri a fejleményeket. A jelentések szerint műholdfelvételeken jól kivehető, hogy Kína kétütegnyi, lokátorvezérelt, közepes hatótávolságú légvédelmi fegyverzetet telepített a Junghszing (Woody) szigetre. A kínai Sz-300-asként is emlegetett HQ-9 nevű légvédelmi rakétarendszer 200 kilométeres hatótávolságú, ütegenként nyolc indítóállomása egyidejűleg 32 rakétát képes elindítani.
Az amerikai Fox News hírcsatorna keddi hírei szerint Junghszing partjain a február 3-i műholdfelvételeken még nem voltak láthatók a február 14-ére már telepített fegyverek. Bill Urban, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője nem kommentálta a hírszerzői értesüléseket, de jelezte, hogy nagy figyelemmel kísérik az ügyet. "Ami a korlátozott és szükséges védelmi létesítményeket illeti, amelyeket Kína emberek lakta szigeteken és zátonyokon hozott létre, ezek összhangban vannak a nemzetközi törvények által Kína számára biztosított önvédelem jogával.
Ezért nincs értelme firtatni" - jegyezte meg szerdán kérdésre válaszolva Vang Ji kínai külügyminiszter a Pekingben vendégeskedő ausztrál hivatali kollégájával közösen tartott sajtótájékoztatón. A kínai védelmi minisztérium közleményében "hangulatkeltésnek" nevezte a rakétavédelmi rendszerről szóló friss jelentést. Mira Rapp-Hooper, a South China Morning Postban megszólaló szakértő szerint nem ez az első eset, hogy Kína ilyen fegyvereket telepít a szigetekre, ezért a mostanit nem tartotta jelentős, illetve példa nélküli fejleménynek. A hír kiadása egybeesett Barack Obama amerikai elnök és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) vezetőinek kaliforniai csúcstalálkozójával. Obama kedden közölte, hogy partnereivel a területi viták okozta térségbeli feszültség csökkentéséről egyeztetett, és jelezte: egyetértettek abban, hogy e vitákat békés, jogi úton kell rendezni.
A kétnapos találkozó közös közleménye - kommentátorok szerint az ASEAN-tagországok megosztottsága miatt - ugyanakkor nem tartalmaz utalást Kína térségbeli fokozott aktivitására. Harry Harris admirális, az amerikai hadsereg csendes-óceáni parancsnokságának parancsnoka szerdán Tokióban megjegyezte, hogy a kínai lépést nem tartja meglepőnek, de az "aggodalomra adhat okot", valamint ellentétben áll azzal a kínai ígérettel, hogy Peking nem kívánja militarizálni a térséget. Hozzátette: az amerikai hadihajók egyre több és bonyolultabb módon fogják a szabad hajózás jogát gyakorolni a Dél-kínai-tengeren. "Nem áll szándékunkban leállni" - fogalmazott. Az elmúlt hónapokban amerikai hadihajók két alkalommal is megközelítettek 12 tengeri mérföldön belüli távolságra olyan tengeri területeket, amelyek hovatartozása a környékbeli államok által vitatott. Peking az akciókat provokatívnak minősítette, s felszólította az Egyesült Államokat, hogy fejezze be az "erőfitogtatást" a szabad hajózás ürügyén.
(képünk illusztráció)
