Milyen kockázatot rejthetnek a kriptovaluták?
A fizetésre használható virtuális eszközöknek (kriptovalutáknak) nincs hivatalos kibocsátójuk, nem tartoznak a világ legtöbb országa hatósága, jegybankja - így az MNB - felügyelete alá sem. Jogi helyzetük még világszerte szabályozatlan, a sokszor előforduló fizetési probléma, visszaélés vagy lopás esetén nem védik a befektetőket betét- vagy befektetővédelmi garanciaintézmények. Hiányoznak a felelősségi és kárviselési előírások is. A kriptovaluták árfolyam-ingadozása gyakorta kiszámíthatatlan, az átlagos befektetők számára ismeretlen események mozgatják.
A károsultak ráadásul csak polgári perben, bűncselekmény gyanúja esetén pedig büntetőfeljelentéssel próbálhatják érvényesíteni jogaikat, sokszor külföldön, idegen jogi és nyelvi környezetben.
A másik probléma a magyar jogrendben ismeretlen nyereségrészesedési jogból adódik, ugyanis az MNB úgy véli, hogy a nyereségrészesedési jogot kínáló társaságok gyakran különböző start-up cégek, magyar feltalálók által fejlesztett, jól csengő "világraszóló találmányok" (például zéróponti víz, tűzálló fa, Rubik-kocka méretű kazán) vagy más innovációk fejlesztése és piacra vitele céljából gyűjtenek forrást. A befektetők kültagként vagy kisebbségi tulajdonosként szerezhetnek nyereségrészesedési jogot az ezek kiaknázására létrehozott befektetési társaságokban, a szervező beltag vagy többségi tulajdonos cég mellett. A forrásgyűjtést végző gazdasági társaság a kültagokat jellemzően hosszú távon megtérülő mesés osztalék ígéretével igyekszik befektetésre ösztönözni.
Jó helyen van a befektetésed? Tudd meg ITT!
A jegybank szerint azonban előfordulhat, hogy a szervező cég tevékenysége során ténylegesen visszafizetési kötelezettség vállalása mellett üzletszerűen betéteket vagy más visszafizetendő pénzeszközöket gyűjt a befektetőktől. Ez utóbbi viszont már az MNB engedélyéhez kötött, így a jegybank ilyen esetekben piacfelügyeleti intézkedést hoz a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatóval szemben.
