Monetáris Tanács - Majdnem kindenki a 25 bázispontos vágás mellett állt
Az alapkamat 6,25 százalékra csökkentése mellett szavazott Bihari Péter, Bihari Vilmos, Hardy Ilona, Karvalits Ferenc, Király Júlia, Neményi Judit, Simor András, 50 bázispontos kamatvágást Bánfi Tamás javasolt.
A Monetáris Tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kereslethiányos reálgazdasági környezetben az inflációs kilátások lehetővé teszik a jegybanki alapkamat további csökkentését. A tagok túlnyomó többsége szerint a globális pénzügyi piaci helyzet alakulása ugyanakkor egyelőre korlátozza azt, hogy a makrogazdasági oldalról indokolt monetáris politikai lazítás a korábbi hónapokra jellemző ütemben folytatódjon.
Egyetértés volt a testület tagjai között abban a kérdésben, hogy a reálgazdasági pálya a vártnak megfelelően alakul: a belső kereslet által vezérelt növekedés egyelőre nem indult meg, miközben az export alakulása némileg kedvezőbb a vártnál. A külső konjunktúra tekintetében a várakozásoknál valamivel jobb kép rajzolódik ki rövid távon, de jelentős a kockázata annak, hogy a nemzetközi kormányzati ösztönző lépések hosszú távon nem lesznek hatásosak. Az inflációs folyamatok a korábban tapasztalt kedvező pályának megfelelően alakulnak, és az utolsó inflációs tényadat nem befolyásolja az inflációs kilátásokat.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az elmúlt egy-másfél hónapban a külső kockázati kondíciók már nem javultak tovább, sőt az utolsó két-három hétben romlás volt tapasztalható. Többen kiemelték a Dubaira és Görögországra vonatkozó kedvezőtlen híreket, amelyek óvatosságra inthetik a Magyarországhoz hasonlóan magas külső- és belső adósság szinttel rendelkező feltörekvő országokat. Elhangzott ugyanakkor olyan vélemény is, hogy hosszabb távra visszatekintve Magyarország helyzete egyértelműen javult, és a piacok értékelték aváltozásokat a stabilitási és költségvetési folyamatokat illetően. Egyesek megismételték azt a korábbi üléseken ismertetett véleményüket, hogy a többletlikviditás továbbra is a nemzetközi pénzügyi piacok likvid szegmenseit keresi, és nem a hosszú távú finanszírozási lehetőségeket, ami újabb eszközár-buborékok kialakulásához vezethet. A nagymértékű nemzetközi költségvetési expanzió a kiszorítási hatáson keresztül hosszabb távon kedvezőtlenül hathat a vállalatok finanszírozására, és a növekedési kilátásokra.
A monetáris tanács korábbi kamatlépései, illetve kamatpolitikai kommentárjai nyilvánvalóvá tették, hogy az inflációs kilátásokra tekintettel indokolt a folyamatos kamatcsökkentés. Ugyanakkor a tanácstagok többsége egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak eseményei egyelőre a kamatcsökkentési ütem mérséklését teszik indokolttá. Többen kiemelték, hogy a kedvezőtlen nemzetközi események ellenére a hirtelen kamatpolitikai váltás indokolatlan lenne, és nem lenne összeegyeztethető az MNB eddigi, egyenletes lépésekre és kiszámíthatóságra törekvő kamatpolitikájával. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kockázati prémium emelkedésének hatásán nem lehet úgy áttekinteni, mint az áfa-emelkedés hatásán, mert nem lehet kiszámítani a kockázati prémium emelkedés tartósságát. Egyes tanácstagok kiemelték, hogy a a kamatlépések reálgazdasági átgyűrűzése késleltetett, ugyanakkor az azonnali piaci reakciók az ország finanszírozási helyzetét rövid távon is befolyásolhatják
