Munkahelyeket teremtő technológia

Mint a világ egyik vezető infokommunikációs szállítója, a Huawei a parlamentben tartott konferencián ismertette a technológiai fejlődés okozta társadalmi változásokat és hatásokat, és bemutatta a digitalizáció előnyeit. „A biztonságosabb, tágasabb és okos Magyarország egy boldogabb Magyarországot teremt” koncepció lényege, hogy a jövő társadalmai mind információs kommunikáción alapuló, összekapcsolt társadalmak lesznek, amelyekben megvalósul a biztonság és a mindenhol elérhető szélessávú internetkapcsolat. Deng Taihua alelnök hangsúlyozta annak a jelentőségét is, hogy a kormányoknak ezt a folyamatot segíteni kell, annak érdekében, hogy a gazdasági fejlődés fenntartható maradjon.  

Az Információs Parlementet kísérő rendezvénynek a Huawei a Digitális magyar társadalom létrehozása címet adta. A vállalat szerint a boldogság és a digitális összekapcsoltság között kimutatható az összefüggés: a Huawei és az amerikai University of Columbia közös kutatása szerint egy ország GCI indexének (Global Connectivity Index, azaz globális összekapcsoltsági mutató) 10 ponttal való növekedése átlagosan 5,5 százalékos emelkedést hoz a HHI indexében is (Human Happiness Index, vagyis az emberi boldogságérzet mutató). Ezért a vállalat célja, hogy egész Magyarországon segítse a szélessávú digitális kapcsolódás lehetőségét.

„A digitalizációnak köszönhetően a Big Data lesz az új „olaj”, a legértékesebb nyersanyag a világban. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (International Telecommunication Union, ITU) elemzése szerint a szélessávú internet penetráció 10 százalékos növekedése 1,3 százalékkal növeli az adott ország GDP-jét, és minden ezer új szélessávú kapcsolat 33 munkahelyet teremt.” – mondta Deng TaiHua.

A rendezvényen Deng TaiHua elmondta, hogy az emberek életminősége szorosan összefügg az infokommunikációs társadalommal, amelynek alapkövetelményei a biztonság, a mindenhol elérhető szélessávú kapcsolat, valamint a szórakoztató és üzleti lehetőségek. A közbiztonság kritikus kérdéssé vált az európai országokban. Erre a PS LTE (Public Safety LTE – közbiztonság) megoldások adhatnak választ: ezek csoportos kommunikációt tesznek lehetővé hang- és videó formátumokban, amelyeket nem csupán emberek alkalmazhatnak, de a Dolgok Internete révén a megfigyelő rendszerek, például a drónok is.

Az eseményen Deng TaiHua a szélessávú internetkapcsolat szerepéről is beszélt: ez ugyanis lételeme a jövő digitális társadalmainak, több ország pedig már most a nagyobb teljesítményű, úgynevezett szuperszélessávú hálózatot választja. Egy Gigabit társadalom létrejöttéhez elengedhetetlen a barátságos üzletpolitika, az iparági együttműködések, a teljes mértékben kihasználható infrastruktúra és a spektrum erőforrások.

„A technológia fejlődésével a virtuális és a valóságos közötti határvonal elmosódik: a Dolgok Internete az emberi érzékeléshez, a digitális hálózatok az idegrendszerhez, a felhő és a Big Data pedig az emberi agyhoz hasonlítanak. Elképzelhető, hogy szükség lesz egy felhő platformra a kormányzati szolgálat, valamint az innovációs és közszolgáltatások támogatására. Az infokommunikációs társadalom fejlődéséhez az egész iparág együttműködésére van szükség”. – mondta el Deng TaiHua a konferencián.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára előadásában a fórumon azt hangsúlyozta: a kormány négy pillérre koncentrál az infokommunikációs fejlődés támogatásában: a digitális gazdaság, az okos állam, a digitális infrastruktúra és a digitális képességek elősegítésére.  A Szupergyors Internet program, amely minimum 30 Mbit/sec sebességet biztosít majd 2018-ra, ebben segíteni fogja a legelmaradottabb, legtávolibb régiókat, területeket is.

Molnár Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium vámszakmai és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára elmodta: az infokommunikáció fejlődésével a Nemzeti Adó- és Vámhivatal előtt álló feladatok is változnak, és a hivatal maga is folyamatos digitalizálás alatt áll. Ennek oka a gazdaság és a kereskedelem gyors, infokommunikáció miatti átalakulása, célja pedig az áruforgalom akadálymentesítése, a bürokratikus terhek csökkentése, az ügyfél-hatóság személyes, fizikai kapcsolatának minimalizálása úgy, hogy közben ügyfélbarát és szolgáltató szemléletű legyen a hatóság. „De természetesen – mondta Molnár Tamás – a vámokat és az adókat a legteljesebb mértékben be kell szedni.”