Munkaszüneti nappá nyílvánítják a nagypénteket

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, az áldozatok és üldözöttek emlékére rendezett eseményen Orbán Viktor jelentette be, hogy munkaszüneti nap lesz nagypéntek.
   
Balog Zoltán hangsúlyozta: a mai világban szükség van az egyházak "becsületére, hitelére és súlyára". E társadalomban betöltött szerepükre válaszul lesz - huszonöt év késéssel - újra munkaszünet Jézus kereszthalálának emléknapja.
   
A miniszter kitért arra, hogy miközben az állam irányítja a nagy rendszereket, mint például az oktatás, az egészségügy vagy a szociális ellátás, végső soron minden az egyes embereken múlik. Azon, hogy milyen emberek állnak a katedrán, a betegágy vagy az idős emberek mellett, milyen édesanyák nevelik és édesapák tanítják hazafiságra gyermekiket.
   
Az 1956-os forradalomról szólva Balog Zoltán rámutatott: 56 "fénylő csillag" nemcsak azért, mert "ott álltak elődeink, ahol kellett", hanem mert 1956-ban "benne volt a történelmi tévutak kritikus szemlélete" is. A református megújulási mozgalom dokumentumaiban megjelenik "a bölcs, bűnvalló szembesülés", hogy mi történik a református egyházzal, amikor "túlságosan is azonosulni akar ilyen vagy olyan politikai, történeti mozgásokkal". Az a fontos tudás, hogy sohasem szabad összekeverni Isten és az ember munkáját, Isten dicsőségét és az ember kötelességét.
   
A miniszter kitért a múlttal való szembenézés fontosságára is. Nemcsak az áldozatokról, de - méltányossággal és testvéri szeretettel - a tettesekről is beszélni kell, a református egyház körében is. "Erre kötelez a múltunk és az egyház ura is - tette hozzá a tárcavezető.
   
Bogárdi Szabó István, az MRE Zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: az 56-os forradalom az emberi méltóság forradalma is volt egy olyan rendszerrel szemben, amely éppen azokat fosztotta meg alapvető jogaiktól, akiknek megígérte azt. Újra meg újra ki kell mondani - mutatott rá -, hogy "1956 úgy világtörténelmi esemény, hogy egyúttal éppen a történelemmel való visszaélést vonja leginkább ítélet alá".
   
A református püspök megjegyezte: 1956 kapcsán is felvethető számos történelmietlen kérdés, például hogy mi lett volna, ha Amerika beavatkozik, vagy ha az oroszok nem avatkoznak be. Ugyanakkor történelmietlen maga az esemény is, az, hogy a forradalom egyáltalán kitörhetett, és első napjaiban győzelmet arathatott. A magyar emberek forradalma a megingathatatlannak hirdetett kommunista jövőképpel szemben lépett fel. "Ez pedig jól mutatja, hogy még a legmasszívabb szellemi, lelki, szemléleti propaganda sem párologtathatja ki belőlünk a saját történelmünkkel szembeni kétségtudatunkat" - fogalmazott Bogárdi Szabó István.
   
Az 1956-os forradalom mindig belső szellemi fenntartást fog jelenteni minden magabiztos ideológiával szemben, főleg azokkal szemben, amelyek történelmi kényszerekre hivatkoznak - tette hozzá.
   
A református püspök arra figyelmeztetett: "adósok vagyunk egybegyűjteni és továbbadni minden emléket, és adósok vagyunk fejet hajtani a hősök és az áldozatok előtt is".
    

Hozzátette: az egyháznak az is kötelessége, hogy megkövesse azokat, akiket magára hagyott, még ha maga is magára maradt, és tisztázza együttműködését azzal a politikai hatalommal, amely az egyházak megsemmisítésére törekedett.
   
Emellett leginkább "hálával és igaz reménykedéssel tartozunk" 56-ért, hiszen az nemcsak emlék, egy "szép és rettenetes történet", hanem "az a pillanat, amikor Isten megnyitotta az igazi élet titkát, hogy abban szabad, hálás és igazságának elkötelezett gyermekeiként éljünk" - fogalmazott Bogárdi Szabó István.
   
A zsinat az emlékülésen nyilatkozatot fogadott el, amelyben köszönetét fejezi ki a forradalom résztvevőinek, és megemlékezik a megtorlás áldozatairól, köztük a meghurcolt lelkészekről, presbiterekről, gyülekezeti tagokról, akiket bebörtönöztek vagy hivatásuktól eltiltottak.
  
A dokumentum szerint a zsinat tagjai külön tisztelettel emlékeznek azokra, "akiket az elnyomó rendszerrel titkon vagy nyíltan együttműködők" az egyház közösségeiben "megtagadtak, akiktől segítségüket megvonták, akiket koholt eljárásoknak vetettek alá és mintegy az egyház ítéleteként büntettek vagy aláztak meg - megtagadva ezzel az evangélium igazságát" - olvasható a memorandumban. A dokumentumot a zsinat elnöksége adta át Gulyás Lajos mártír lelkipásztor családjának.
   
Az emlékülés keretében a résztvevők megkoszorúzták az 1956-ban mártírhalált halt református teológusok kopjafáit a Dunamelléki Református Egyházkerület székházának udvarán. A rendezvény istentisztelettel zárult.