Nagyot ugrott az államadósság a II. negyedévben
Az államháztartás nettó finanszírozási képessége 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP -1,0 százaléka (-339 milliárd forint) volt. 2015 második negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított egyenlege a negyedéves GDP -1,1 százalékát tette ki (-90 milliárd forintot). Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2015 második negyedévének végén a GDP 79,6 százaléka volt (25.881 milliárd forint), míg az első negyedév végéna GDP 77,6 százaléka (24.976 milliárd forint) volt. A tavalyi év végén a GDP 76,9 százaléka (24.519 milliárd forint) volt.
Az adósság növekedéséhez a forint gyengülése 508 milliárd forinttal, a nettó hitelfelvétel pedig 397 milliárd forinttal járult hozzá. A tranzakcióból fakadó növekményből 195 milliárd forintot a Budapest Bank állami megvásárlásához nyújtott MFB hitel magyaráz. Az államháztartás nettó tartozása (23132 milliárd forint) a GDP 71,2 százalékát tette ki 2015 második negyedévének végén.
Forrás: MNB
2015 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 46 milliárd forint volt. Eszköz oldalon a Budapest Bank megvásárlása következtében jelentős mértékben nőtt a központi kormányzat által birtokolt részvényállomány. Számottevően növekedtek a központi kormányzat Európai Unióval szembeni egyéb követelései is. Kötelezettség oldalon jelentősen csökkent a rövid lejáratú értékpapír-állomány, egyedül a háztartások esetében mutatkozott nagyobb mértékű kincstárjegy-vásárlás. A hosszú lejáratú értékpapírok tranzakcióból fakadó állománynövekedése két ellentétes irányú folyamat eredőjeként alakult ki: a negyedév során jelentős belföldi államkötvény-kibocsátás történt, amit az előző negyedévhez hasonló, nagyarányú külföldi devizakötvény-visszavásárlás részben ellensúlyozott. A hitelek esetében a hosszú lejáratú hitelállomány növekedése mögött elsősorban a részesedésvásárláshoz kapcsolódó hitelfelvétel állt, emellett kisebb mértékű hiteltörlesztés is történt. A rövid lejáratú hitelek tranzakcióból fakadó csökkenését a külföldiekkel szemben fennálló, derivatív ügyletekhez kapcsolódó hitelállomány apadása okozta.
A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igénye 75 milliárd forint volt a második negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei közül jelentősen csökkent a hitelintézeteknél elhelyezett önkormányzati betétállomány, amit elsősorban egyéb kötelezettségeinek finanszírozására használt fel. Ennek következtében erőteljesen csökkentek a vállalatokkal szembeni adó- és egyéb tartozásai.
A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási képessége 31 milliárd forint volt. Eszközeik közül kismértékben nőttek a háztartásokkal szembeni adó- és járulékköveteléseik, míg kötelezettségeik terén nem történt érdemi változás.
A háztartások nettó finanszírozási képessége a 2015 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 7,7 százaléka (2502 milliárd forint) volt. 2015 második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (571 milliárd forint) a negyedéves GDP 7,0 százalékát tette ki. A háztartások tárgynegyedévi nettó finanszírozási képességére növelő hatással volt, hogy a devizahitelek egy részének forintosítása és elszámolása a második negyedévre húzódott át. Az ingatlan és egyéb hitelek elszámolásából fakadóan a fennálló hitelállomány tovább csökkent, illetve növekedett a hiteltartozással már nem rendelkező, elszámolásban résztvevő háztartások pénzügyi eszköze a pénzügyi intézményektől kapott transzfer hatására.
2015 második negyedévében a pénzügyi eszközök közül a háztartások által tartott készpénz-állomány a korábbi negyedévekhez hasonlóan emelkedett. A rövid lejáratú lekötött betétek állománya a folyószámla betétek növekedésével közel azonos mértékben csökkent. A rövid lejáratú állampapírok állománya tranzakcióból eredően nőtt, a hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya kisebb mértékben csökkent. A pénzpiaci alapok jegyeinek csökkenését a külföld és a nem pénzpiaci alapok befektetési jegyeinek pozitív tranzakciói ellensúlyozták. A biztosítástechnikai tartalékok növekedését az önkéntes és önsegélyező nyugdíjpénztárakban tartott befektetések növekedése eredményezte. Az egyéb követelések növekedésében a nem pénzügyi vállalatokkal szembeni adójellegű követelések és az Európai Unió által folyósított támogatások játszottak szerepet. A kötelezettségeket tekintve a központi kormányzattal szembeni adó-, illetve a társadalombiztosítási alapokkal szembeni járulékkötelezettségei növekedtek, míg nettó hiteltörlesztés figyelhető meg valamennyi hitelező pénzügyi alszektorral szemben.
