Kritikus szintet ért el az ipari energiaigény, áramszünetek bénítják a hazai üzemeket

Az ipari szereplők egyre gyakrabban szembesülnek olyan áramszünetekkel, amelyek bár csak néhány másodpercig tartanak, a termelésben órákra vagy akár egy teljes műszakra is leállást okoznak. A következmény gyakran azonnali: félkész termékek maradnak a futószalagon, leállnak a logisztikai rendszerek, a hűtőházakban pedig megszakadhat a hűtőlánc. A gyógyszergyártásban egy rövid kimaradás akár a teljes gyártási tétel megsemmisítését vonhatja maga után.

Házi Ádám, a Wagner Solar Hungária Kft. stratégiai vezetője szerint a helyzet nem javul: „A hálózati kimaradások ma már iparágtól függetlenül kockázatot jelentenek. Egy néhány másodperces feszültségesés után a gépsorok újraindítása órákba telhet, a kieső idő pedig könnyen többmilliós veszteséget okoz.” Mint mondja, a vállalatok számára ez ma már nem kényelmi, hanem működésbiztonsági kérdés.

Növekvő igény, szűkös hálózati kapacitás

A gondot sok helyen a hálózat teherbírása súlyosbítja: az új gépsorok, elektromos targoncák, hőszivattyúk és digitalizált rendszerek energiaigénye gyorsabban nő, mint amit a szolgáltatók biztosítani tudnak. Gyakori, hogy egy telephely már nem kaphat nagyobb csatlakozási teljesítményt – vagy csak éveket várva.

„A telephelyek bővülése sokszor eléri a hálózat határát. Ha nincs elég kapacitás, akkor is működni kell, és ekkor kerül előtérbe az energiatárolás” – mondja Házi Ádám. Szerinte a tárolók egyik legfontosabb szerepe ma az úgynevezett csúcsterhelések levágása: egy energiatároló ilyenkor automatikusan rásegít, így a vállalat elkerülheti a magas kapacitáslekötési díjakat. Egyes gyártóknál ez éves szinten akár milliós tétel lehet. 

A Jedlik Ányos Energiatároló Programmal most akár 50% vissza nem térítendő támogatással is beszerezhetők ezek a rendszerek. A határidő a pályázat leadásáig igen rövid, így érdemes gyorsan lépni. 

A kimaradások miatt a cégek nemcsak pénzt, hanem üzleti kapcsolatokat is veszíthetnek: a just-in-time termelésben egyetlen kiesett nap hetekre torzíthatja az ellátást. Ezt sok vállalat már nem kockáztatja meg.

Mit mutatnak a gyakorlati példák?

A tárolási technológia nem jövőbeli ígéret: több hazai telephelyen működik már üzemszerű rendszer. A Wagner Solar gödöllői központja például egy 100 kWh kapacitású Solax Aelio energiatárolót használ, amely a napelemek feleslegét eltárolja, áramszünetben pedig képes önállóan ellátni az alapvető fogyasztókat. A cégnél most lehetőség van arra, hogy dedikált időpontokban működés közben megtekintsék az említett 100 kWh-ás energiatárolót és megismerjék  részletesen a Jedlik Ányos Energiatároló Program nevű pályázat részleteit.

„Sokan úgy gondolják, hogy az energiatárolás még mindig kísérleti szinten van. Mi nap, mint nap látjuk, hogyan stabilizál egy telephelyet, és hogyan segít elkerülni a termelési kieséseket” – fogalmaz Házi Ádám.

A vállalatok számára az energiatárolás ma már egyszerre jelent biztosítékot és gazdasági előnyt. Egy közepes méretű telephely esetében egyetlen kimaradás nélküli nap értéke sokszor nagyobb, mint az éves üzemeltetési költség. A döntést a beruházásról ezért sok cég már nem „megtérülési számításként”, hanem kockázatkezelési lépésként hozza meg.

Az iparban egyre inkább az a gyakorlat, hogy a vállalatok nem a beruházás létjogosultságát mérlegelik, hanem azt, hogyan tudnak zavartalan működést biztosítani a következő áramszünet idején.