Pánikoljunk, vagy ne a részvénypiacok miatt?
Egyre több kérdés jelenik meg a gazdasági válság utóéletével kapcsolatban, a kilábalás jön is, meg nem is, a világgazdaság nő is, meg nem is, mit tegyen ilyenkor egy átlagos befektető?
Óvatosságra int, hogy a hét kezdet tele volt jó hírekkel, mégis a piacok alig tudtak emelkedni. A tengerentúlon a használt lakáseladások mutatója (+6.1%) sorozatban nyolcadik hónapja emelkedik, az ISM termelési index az 53 pontos várakozásnál lényegesen jobb, 55.7 ponton végzett, a Ford meglepetésszerű nyeresége (+1 mrd USD, várakozás -0.4 mrd USD), múlt héten kiderült, hogy az amerikai gazdaság 3.5%-ot emelkedett. A felszínen tehát látszólag minden rendben. Ahogy azonban a hírek mélyére tekintünk, megérthetjük, hogy a jövőkép mégsem olyan fényes egyelőre. A vállalati gyorsjelentések szinte kivétel nélkül a költségcsökkentésen gyarapodtak, a nemzetközi, de elsősorban amerikai gazdaság elsősorban az állami segítő kéz miatt tudott emelkedni (lásd adójóváírás a lakásvásárlás után, cash for clunkers új autó program, bankok, nagy termelő vállatok részben, vagy egészen államosítása (GM, Ford, Chrysler). Ezek az akciók a vállalatok versenyképessége szempontjából fontosak ugyan, de régóta írjuk ebben az elemzésben is, hogy lakossági fogyasztás nélkül nem lehet hosszútávú emelkedésre számítani.
Pánikra egyelőre még nincs ok, a március óta tartó komoly emelkedésbe a jelenlegi folyamatoknál nagyobb korrekció is belefér, az azonban komoly mérlegelést kíván, hogy a korábban megszokott elsöprő vételi erő nem áll a tőzsdék ajtajában.
Természetesen az árak nem fognak örökké esni, de egy egyszerű emelkedés kevés. A legjobb információ a piacról a jelenlegi rövidtávú eső trendet követő rövidtávú emelkedés által kialakított csúcspont relatív helyezése lesz, tehát az, hogy a túladottságból fakadó korrekció képes lesz e új csúcsra törni. (Solar Capital)
