Negatív lehet a szeptemberi magyarországi infláció
A pénteki adatismertetés előtti citybeli előrejelzések zéró és mínusz 0,3 százalékos tizenkét havi szeptemberi infláció között mozognak. Augusztusban 0,2 százalékos éves szintű inflációt mértek Magyarországon.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzőinek becslése szerint Magyarországon és Lengyelországban egyaránt 0,5 százalékpontnyi negatív hatást gyakorolhat a teljes kosárra számolt fogyasztói árindexre az orosz importtilalom. A cég számításai szerint az orosz tilalmi listán szereplő élelmiszerfélék súlya a magyar inflációs kosárban 12,5 százalék, a lengyel kosáron belül 14,4 százalék. Szeptemberre a JP Morgan felzárkózó piacokkal foglalkozó londoni közgazdászai 0,2 százalékos éves árcsökkenést várnak Magyarországon, mindenekelőtt az alkohol- és a dohányfélék esetében belépő erőteljes bázishatások miatt. A ház elemzői kiemelik, hogy tavaly szeptemberben a dohányféleségek kiskereskedelmi árrése a kormányzati intézkedések hatására meredeken megugrott. A JP Morgan szakértői szerint az éves összevetésű infláció várhatóan ismét pozitív lesz októberben, és az idei év végére 1 százalék környékére emelkedik vissza, elsőssorban az élelmiszer- és az energiakomponensben érvényesülő bázishatások miatt.
A 4cast nevű londoni gazdaság-pénzügyi elemzőház az éves fogyasztói árindex 0,3 százalékos csökkenését jósolja a múlt hónapra. A cég elemzői szerint is kizárólag a dohányfélék tavaly szeptemberi meredek áremelkedéséből, illetve a pénzügyi tranzakciós illeték növekedéséből eredő bázishatás okozta a szeptemberre várt negatív éves inflációt. E két tényező kiszűrésével a 4cast szerint nem észlelhető jelentős változás a magyar inflációs folyamatokban.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének közgazdászai szintén a fogyasztói árindex 0,3 százalékos visszaesését várják szeptemberre éves összehasonlításban. A ház szerint ez elsősorban a maginflációs kosár komponenseiben jelentkező bázishatások eredménye. A GS elemzői ugyanakkor azzal számolnak, hogy az idei negyedik negyedévben ismét pozitív inflációs adatok látnak napvilágot, mivel az élelmiszerárak várhatóan növekedésnek indulnak, és a tavalyi közműdíj-csökkentések dezinflációs hatása kiesik az indexből. Várakozásaik szerint a megforduló bázishatások 2014 végére 1,2 százalékig, 2015 közepére 3 százalékig - vagyis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú céljának megfelelő - szintre emelik vissza az éves magyar inflációt.
A fogyasztói árak 0,3 százalékos éves összevetésű csökkenését jósolják szeptemberre a Morgan Stanley bankcsoport londoni elemzői is, szintén a belépő bázishatások miatt. A ház előrejelzése szerint a magyar hazai össztermék (GDP) - elsősorban a hosszú évek óta először élénkülő hazai kereslet hatására - az idén 3,5 százalékkal, jövőre 3 százalékkal növekszik, ám e robusztus növekedési környezetben is nagyon alacsony marad az infláció. A Morgan Stanley szakértői 2014 decemberében is mindössze 0,7 százalékos tizenkét havi inflációval számolnak, és prognózisuk szerint az éves inflációs ütem csak „valamikor 2016-ban” kerül az MNB 3 százalékos célszintje közelébe.
###ajanlo_szja###
Az éves fogyasztói árindex 0,2 százalékos csökkenését jósolják szeptemberre a Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai, szintén az erőteljes éves bázishatások belépése miatt. A ház az idén zéró, jövőre 2 százalékos egész éves átlagos inflációt vár Magyarországon. A Bank of America-Merrill Lynch elemzői közölték, hogy alapeseti előrejelzésük ebben a környezetben 0,90 százalékpontos MNB-kamatemelést - vagyis 3,00 százalékig emelkedő jegybanki alapkamatot - valószínűsít 2015 végére, ám ha az infláció jelentősen tovább csökkenne, a cég szerint az lehetővé tehetné a magyar jegybank számára a kamatemelések halasztását 2016-ra.
