Nehéz lenne tartani és megindokolni Magyarország alacsony hitelminősítői besorolását
A HBLF (Hungarian Business Leaders Forum) által megrendezett XVI. Pénzügyi Csúcstalálkozón pénteken Budapesten az elemző hangsúlyozta: a devizahiteles probléma megoldása lehetőséget kínál arra, hogy új fejezet kezdődjön a kormány és a bankok viszonyában. Magyarország azt szeretné, hogy a bankok itt maradjanak, és hitelezzenek, a kormány a korábbinál sokkal kedvezőbb körülményeket teremt a bankok számára - mondta. A rendezvényen Budapestre akkreditált nagykövetek, valamint Cséfalvay Zoltán, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) állandó magyar képviseletének vezetője cserélt eszmét a gazdasági diplomáciáról.
Tove Skarstein, Norvégia budapesti nagykövete szerint jobban fel kellene tárnia Magyarországnak a piaci lehetőségeket a skandináv piacon, mindkét ország célja a kétoldalú kereskedelem bővítése. A nagykövet fontos együttműködési területként, Magyarország erősségeként említette a gyógyszerészeti ágazatot. Hozzátette: több mint 800 norvég orvos és fogorvos hallgató tanul Magyarországon, visszatérve Norvégiába ők lesznek a "változás ügynökei", előmozdíthatják a magyar gyógyszerágazatot. Éves szinten 30 ezer norvég érkezik Magyarországra, akik fogászati szolgáltatásokat vesznek igénybe, ebben is van potenciál, valamint a Norvégiából Magyarországra irányuló gyógyturizmusban is - hangsúlyozta Tove Skarstein.
Mint mondta, Norvégia egy 25 milliós piac, komoly vásárlóerővel rendelkezik, és az üzleti kultúra is hasonló a magyarhoz. Roland Galharague, Franciaország budapesti nagykövete elmondta, hogy a francia befektetések állománya Magyarországon durván 10 milliárd eurót tesz ki, ami nem elhanyagolható szám az ország méretét tekintve. A Magyarországnál jóval több lakossal rendelkező Oroszországban 18 milliárd, Indiában 16 milliárd euró a francia befektetések állománya. A nagykövet ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a franciaországi magyar befektetések szintje rendkívül alacsony, kevés vállalkozás van jelen, kivéve néhány startupot; Roland Galharague szerint ezzel az egyenlőtlenséggel foglalkozni kell.
Jó politikai együttműködést kell létrehozni a jó gazdasági együttműködés érdekében - emelte ki a nagykövet. Jonathan Knott, brit nagykövet kifejtette: nem elég nagy, "nem elég egészséges" a magyar-brit külkereskedelem, hatalmas lehetőségek vannak Magyarországon. Szólt arról is, hogy a magyar külkereskedelem jelentős része Németországgal bonyolódik, de Nagy-Britannia sok termék esetén versenyképesebb lehetne, érdemes lenne ezt megvizsgálnia a magyar cégeknek. Kifejtette, hogy 6 szektort azonosítottak, ahol növelni lehetne a kereskedelmet: a feldolgozóipar, az energiaszektor, az infrastruktúra, a biztonság, a pénzügyi szolgáltatások, valamint az élettudományok.
Cséfalvay Zoltán kiemelte: az OECD álláspontja szerint előnyösebb lenne, ha a vállalatok sokkal jobban beágyazódnának a globális folyamatokba, a globális értékláncokba. Kitért arra is, hogy Magyarország kelet, a feltörekvő piacok felé nyit, mert ezek 6-7 százalékos, vagy magasabb GDP-növekedéssel rendelkező országok. Ezeken a feltörekvő piacokon fontos jelenség egy új, globális középosztály kialakulása, ami olyan kiváló piac, amelyet fel lehetne használni. Cséfalvay Zoltán szerint nem kell tartani attól, ha egy cég külföldre helyezi a székhelyét, mert a kapcsolatok, a gazdasági kötelékek megmaradnak. (MTI)
