Ki rendelhet el vízkorlátozást ma Magyarországon?
A legfontosabb válasz röviden: egy település közműves ivóvízellátását érintő, vízhiány miatt szükségessé váló közigazgatási vízkorlátozást főszabály szerint a polgármester rendel el. A víziközmű-szolgáltató rendszerint kezdeményezi és műszakilag végrehajtja az intézkedést, a jegyző pedig gondoskodik annak közzétételéről és ellenőrzéséről.
A jogi rendszer azonban ennél összetettebb.
A vízkorlátozás legfontosabb jogszabályai
A települési vízkorlátozás jogi hátterét elsősorban három jogszabály alkotja:
- a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, vagyis a Vgtv.;
- a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény, vagyis a Vksztv.;
- az annak végrehajtásáról rendelkező 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet.
Emellett jelentősége lehet:
- az adott település vízkorlátozási tervének;
- a víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatának;
- az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendeletnek;
- rendkívüli helyzetben a katasztrófavédelmi és veszélyhelyzeti szabályoknak;
- mezőgazdasági vízhasználatnál a külön vízgazdálkodási és öntözési rendelkezéseknek.
A jelen elemzés a 2026. augusztus 5-én hatályos jogi környezetet veszi alapul.
A főszabály: a polgármester rendeli el a települési vízkorlátozást
Az 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet 83. § (1) bekezdése egyértelműen rendelkezik a hatáskörről. Ha a közműves ivóvízellátásra rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken, a vízfogyasztás korlátozható.
A rendelet szerint:
„A vízkorlátozás időszakában foganatosítandó közigazgatási intézkedéseket a jóváhagyott tervnek és a megállapított fogyasztási rendnek megfelelően a polgármester rendeli el.”
Ennek alapján egy nyári vízhiány vagy a vízellátó rendszer kapacitását meghaladó fogyasztás esetén a közigazgatási vízkorlátozás elrendelője nem önállóan a vízmű, nem a jegyző és nem automatikusan a képviselő-testület, hanem a polgármester.
A döntés azonban nem lehet teljesen szabad vagy önkényes. A polgármesternek:
- tényleges vízhiányra, illetve természeti vagy más elháríthatatlan okra kell támaszkodnia;
- a jóváhagyott vízkorlátozási terv szerint kell eljárnia;
- figyelembe kell vennie a korábban megállapított fogyasztási rendet;
- arányos intézkedéseket kell elrendelnie;
- pontosan meg kell határoznia a korlátozás területét, időtartamát, fokozatát és tartalmát.
A gyakorlatban a víziközmű-szolgáltató méri fel, hogy a kutak, víztárolók, nyomásfokozók és vezetékek kapacitása elegendő-e az aktuális fogyasztás kiszolgálására. Ha a termelés és a fogyasztás egyensúlya tartósan felborul, a szolgáltató rendszerint írásban kezdeményezi a szükséges korlátozási fokozat elrendelését.
Mit csinál a képviselő-testület?
A képviselő-testület szerepe elsősorban nem az azonnali nyári korlátozás elrendelése, hanem a korlátozás jogi és tervezési kereteinek kialakítása.
A Vgtv. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerint a települési önkormányzat feladata:
„a települési közműves vízszolgáltatás korlátozására vonatkozó terv jóváhagyásáról és a vízfogyasztás rendjének megállapításáról való gondoskodás”.
Ez két külön szintet jelent:
| Feladat | Főszabály szerinti szereplő |
|---|---|
| A vízkorlátozási terv jóváhagyása | Települési önkormányzat, jellemzően a képviselő-testület |
| A vízfogyasztás korlátozási rendjének meghatározása | Települési önkormányzat |
| A konkrét korlátozási fokozat elrendelése | Polgármester |
| A műszaki helyzet értékelése és a korlátozás kezdeményezése | Víziközmű-szolgáltató |
| A műszaki intézkedések végrehajtása | Víziközmű-szolgáltató |
| A döntés közzététele és végrehajtásának ellenőrzése | Jegyző |
A képviselő-testület tehát előre meghatározza a kereteket, a polgármester pedig az adott helyzetben „aktiválja” a terv megfelelő fokozatát.
A helyi vízkorlátozási terv rendszerint azt is meghatározza, hogy milyen műszaki mutatóknál vagy vízhiánynál kell bevezetni az első, második vagy esetleg harmadik fokozatot.
Mi a víziközmű-szolgáltató szerepe?
A vízműnek alapvető műszaki és kezdeményező szerepe van, de ez még nem teszi általános közigazgatási döntéshozóvá.
A szolgáltató feladata jellemzően:
- a kitermelhető és rendelkezésre álló vízmennyiség folyamatos figyelése;
- a hálózati nyomás és a tárolók vízszintjének ellenőrzése;
- a fogyasztási csúcsok értékelése;
- a polgármester tájékoztatása;
- javaslattétel a megfelelő korlátozási fokozatra;
- a polgármesteri intézkedés után szükséges műszaki lépések végrehajtása;
- az ideiglenes vízellátás megszervezésében való közreműködés.
Ezt a gyakorlatot jól szemlélteti, hogy 2026 nyarán több településen is a szolgáltató kezdeményezésére hoztak polgármesteri döntést. A Felcsút környéki településeken például a FEJÉRVÍZ Zrt. kezdeményezte az I. fokú korlátozást, de a közigazgatási intézkedést az érintett polgármesterek rendelték el. A közlemény kifejezetten a Vgtv. 4. §-ára és az 58/2013. Korm. rendelet 83. §-ára hivatkozott. A 2026-os közlemény itt olvasható.
Amikor a szolgáltató maga korlátozhat műszaki okból
El kell választani a közigazgatási vízkorlátozást a hálózat üzemeltetésével összefüggő műszaki korlátozástól.
Az 58/2013. Korm. rendelet 82. § (1) bekezdése szerint a víziközmű-szolgáltatónak a műszaki okokból szükségessé váló nyomáscsökkentésről vagy időszakos korlátozásról legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon értesítenie kell a felhasználókat.
Ilyen műszaki ok lehet például:
- tervezett hálózati karbantartás;
- vezetékcsere;
- tározó vagy víztorony tisztítása;
- nyomásfokozó berendezés javítása;
- előre tervezett hálózati beavatkozás.
Ebben az esetben a szolgáltató nem általános locsolási tilalmat „hirdet ki”, hanem a szolgáltatás műszaki teljesítését korlátozza. A két jogintézmény célja és jogalapja eltér.
Váratlan csőtörésnél vagy súlyos üzemzavarnál természetesen nem mindig lehetséges három nappal korábbi értesítés. A szolgáltatónak ilyenkor az üzemzavar elhárítása, a károk megelőzése és a lakosság lehető leggyorsabb tájékoztatása érdekében kell intézkednie.
Mit tesz a jegyző?
Az 58/2013. Korm. rendelet 83. § (2) bekezdése szerint:
„A vízkorlátozás közzétételéről, a végrehajtás ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.”
A jegyző tehát főszabály szerint nem elrendeli, hanem:
- közzéteszi vagy közzététeti a polgármester intézkedését;
- gondoskodik a lakosság megfelelő tájékoztatásáról;
- megszervezi vagy koordinálja a végrehajtás ellenőrzését;
- kezeli a kapcsolódó közigazgatási ügyeket;
- a helyi szabályozás alapján közreműködik a jogkövetkezmények alkalmazásában.
A közzététel történhet például:
- az önkormányzat honlapján;
- közösségi médiafelületén;
- helyi újságban vagy rádióban;
- hirdetmény útján;
- a szolgáltató honlapján és ügyféltájékoztatási felületein.
A jogszerű közleményből egyértelműen ki kell derülnie, hogy ki hozta a döntést, milyen jogalapon, mely területre, milyen időponttól, milyen tevékenységekre és meddig terjed a korlátozás.
Az aszály önmagában nem jelent automatikus települési vízkorlátozást
Fontos különbség, hogy a meteorológiai vagy mezőgazdasági aszály megállapítása önmagában nem tiltja meg automatikusan a lakossági locsolást vagy medencetöltést.
A Vgtv. 15/C. § (9) bekezdése alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter a hidrometeorológiai előrejelzések figyelembevételével közleményben állapíthatja meg a tartósan vízhiányos időszak kezdetét és végét. Ez azonban elsősorban országos vízgazdálkodási, mezőgazdasági és vízkészletjárulék-szabályokhoz kapcsolódó jogintézmény.
A miniszteri közlemény:
- jelzi a tartós vízhiány fennállását;
- megalapozhat külön vízgazdálkodási intézkedéseket;
- érintheti a mezőgazdasági vízszolgáltatás és vízhasználat szabályait;
- figyelembe vehető a helyi vízkorlátozási döntésnél.
De nem helyettesíti a polgármester települési intézkedését. A vezetékes ivóvíz használatára vonatkozó helyi tilalomhoz vagy korlátozáshoz továbbra is szükség van a megfelelő helyi döntésre, ha annak feltételei fennállnak.
