Nehezen tud magára találni a magyar gazdaság
Míg az ipari termelés visszaesésének novemberi jelentős lassulása alapvetően a bázishatásnak tudható be, más területeken, mint az építőiparban, foglalkoztatásban és a kiskereskedelmi forgalomban tovább romlott a helyzet a legutolsó rendelkezésre álló tizenegy havi adatok szerint 2009 végén.
Az ipari termelés a múlt év első tizenegy hónapjában 19,1 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. Ezen belül a visszaesés az októberi 12,9 százalékról novemberre jelentősen, 7,0 százalékra lassult alapvetően azért, mert a 2008 októberében 5,5 százalékkal megindult hanyatlás a következő hónapra 10,6 százalékra gyorsult.
Az ipari termelés 2009 első felében - a fixbázisú adatok tanúsága szerint - a négy évvel korábbi szintre esett vissza és a második félévben csak enyhe javulás mutatkozott. A 2008-as bázis alakulásának hasonló hatása érvényesült az ipari ágazatok belföldi és export értékesítési indexeiben is a múlt év végén.
Az ipari termelés későbbi alakulására iránymutató rendelésállomány tavaly novemberben 13,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, s bár ez 2,5 százalékponttal kisebb az előző havi csökkenésnél, a javulás elmaradt a bázisban bekövetkezett 8,2 százalékpontos romlástól. (2008 novemberétől indult meg és azóta folyamatos a rendelésállomány csökkenése, akkor 5,9 százalékos volt a zsugorodás, míg októberre még 2,3 százalékos növekedést regisztrált a KSH.)
Az iparban alkalmazásban állók átlagos létszáma 2009 január-novemberében 11,7 százalékkal csökkent, és az egy főre jutó kibocsátás 8,5 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A tavalyi első 11 hónap átlagában 105 ezer fővel (3,8 százalékkal) kevesebben álltak alkalmazásban a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál. A szeptember és november közt eltelt három hónapos időszakot tekintve 118 ezer főnyi volt a foglalkoztatottak számának csökkenése.
A munkanélküliek száma egy év alatt 116 ezerrel (35 százalékkal) nőtt és a munkanélküliségi ráta ezzel 7,8 százalékról 10,6 százalékra ugrott. A reálkeresetek tavaly január-november átlagában 2,4 százalékkal csökkentek, miután a nettó átlagkeresetek csak 1,6 százalékkal emelkedtek a versenyszférában mért 4,4 százalékos növekedés és a költségvetési szektorban kimutatott 0,5 százalékos csökkenés eredőjeként.
A fogyasztói árak a tavalyi év egészében 4,2 százalékkal emelkedtek, de decemberben 5,6 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben az Európai Unióban az előző évi 3,7 százalékról 1,0 százalékra lassult tavaly az infláció, az euróövezetben pedig mindössze 0,3 százalékos volt. Magyarországnál csak Romániában és Litvániában regisztráltak magasabb inflációt, Lengyelországban pedig ugyanannyit.
A munkanélküliség, a bérek és az infláció alakulása egyaránt közrejátszott abban, hogy a kiskereskedelmi forgalom január-novemberben 5,2, novemberben 7,3 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az építőipar termelése tavaly január-novemberben 4,0 százalékkal, egyedül novemberben 14,5 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A tavalyi 13,5 millió tonnás gabonatermés 20 százalékkal volt kisebb az előző évinél, a búzatermés 22, a kukoricatermés 15 százalékkal volt rosszabb, mint az előző évben.
