Nem akar borzárjegyet a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
A HNT álláspontja ismertetését azért tartotta szükségesnek - tartalmazza a közlemény -, mert a közelmúltban néhány mértékadó borász nyilatkozata alapján felröppent a borzárjegy ismételt bevezetésének gondolata. A szakmai szervezet szerint a borzárjegy korábban sem töltötte be a tőle vár funkciókat, költségei és hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel.
A zárjegyezést javaslók nem tudják - vagy nem akarják tudni -, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása és nem a hamisítás ellen küzdelem. A zárjegy ugyanis a termék palackjára vagy legkisebb fogyasztói csomagolási egységére felhelyezett olyan bélyeg - emlékeztetnek a HNT-nél -, amely azt hivatott igazolni, hogy a termék adóraktárban került előállításra (palackozásra), onnan került kiszállításra és utána a jövedéki törvény szerinti adót megfizették.
Szó sincs tehát a hamisítás ellen védelemről, tétel megnevezésnek való megfelelőségéről. Ezeknek a céloknak a borvidéki közösségek általi megvalósítására a minőségtanúsító jegy szolgálhatna. A borzárjegy használat során szerzett tapasztalatok alapján a zárjegynek semmilyen kapcsolata nincs a termék minőségével, feltételezi ugyanakkor a jövedéki adó létét és legfeljebb a zárjegy igénylőjének visszaazonosítására alkalmas. Továbbá előállítása drágább, mint egy minőségtanúsító jegyé "és legfeljebb a felhasználó folyamatos bírságolásának lehetőségét biztosítja".
Így alkalmatlan a tévesen neki szánt feladatok ellátására - szögezi le a HNT. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanakkor egyetért a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tételét szolgáló kezdeményezésekkel. Javasolja a borellenőrző hatóság és a NAV hatékonyabb együttműködését. A borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelői befizetéssel finanszírozzák az EU átlagot meghaladó minősítési díjakból származó befizetésen felül a borellenőrzés rendszerét.
A hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeiket és számoljanak el a többletforrások felhasználásáról. Magyarországon a kötelező forgalomba hozatal előtti borminősítés az európai gyakorlattól eltérően kiterjed a földrajzi jelzés nélküli borokra is és sokkal több paraméter vizsgálatát fizetteti meg a minősítővel mint a versenytársaknál. Felelőtlen "ötletelés" helyett józan megfontolásra kell alapozni a szakmai javaslatokat, ezért azok további pontosítása szükséges például a termékleírások elfogadását követően - tartalmazza a HNT közleménye.
