Megfojtanak minket a hiteleink!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján közzétett elemzésből kiderül: a növekedés döntően az első félévben következett be, ezt követően a harmadik negyedévben a késedelmesen fizetett hitelek száma kisebb mértékben, 0,3 százalékkal csökkent. December végén a lakossági hitelek 29,2, ezen belül a jelzáloghitelek 17,8, a kkv-hitelek 34, valamint az egyéb hitelek 44,8 százalékánál volt fizetési késedelem. Kilencven napon túli késedelem december végén 755,5 ezer - a szeptember véginél 9,5 százalékkal több - banki hitelszerződésnél volt, ennek 93 százaléka - több mint 700 ezer - lakossági hitelszerződés volt.
A 90 napos késedelmek száma 2009-ben összesen 47,2 százalékkal, a lakossági hitelek esetében 46,6 százalékkal gyarapodott. A bankok 2009 végén összesen 5 millió 933 ezer hitelszerződéssel rendelkeztek, a tavaly szeptemberinél 2,2, az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal kevesebbel. A hitelszerződések 95,4 százaléka háztartásokkal, 2,9 százaléka mikro-, kis- és középvállalkozásokkal (kkv) szemben állt fenn.
A lakossági hitelszerződések száma tavaly 3,8 százalékkal csökkent, a kkv-hiteleké az utolsó negyedévben mérséklődött ugyan, de éves szinten még így is 6,1 százalékkal növekedett. A banki ügyfelek hiteltartozása 2009 végén 19.551 milliárd forintra rúgott, egy év alatt 6,5 százalékkal csökkent, ezen belül az utolsó három hónapban 3,4 százalékpontos visszaesés volt. A tartozás 35 százaléka a háztartások, 19,2 százaléka a kkv szektor, 45,7 százaléka pedig egyéb ügyfelek adóssága volt. A lakossági tartozásállomány 12 hónap alatt 1,3 százalékkal bővült, az egyéb tartozásállomány 13,5 százalékkal mérséklődött.
A kkv szektor hitelállománya a tavalyi első félévben 1,5 százalékkal bővült, majd az év további részében növekvő mértékben mérséklődött, decemberig éves szinten 1,2 százalékos csökkenést eredményezve. A lejárt tartozások aránya egy év alatt megkétszereződött, a 2008. év végi 2,5-ről 5 százalékra emelkedett, a lakossági hiteleknél pedig 1,8-ról 3,8 százalékra nőtt. Az összes lejárt hiteltartozás 2009 végén 971,5 milliárd forintot tett ki.
A késedelmes tartozás december végén 2.843,5 milliárd forint volt, ezen belül a lakossági állomány 1.489,5 milliárd forintra rúgott. A késedelmes állomány tavaly 40,5 százalékkal nőtt, különösen gyors, 59,8 százalékos volt a növekedés a lakossági hitelek körében. A gyors növekedés azonban csak az év első felére volt jellemző, a második félévben a teljes késedelmes állomány már 1,3 százalékkal csökkent, a lakossági hiteleknél pedig a növekedés 2,8 százalékra lassult.
A késedelmes tartozások aránya 2009 végén a háztartási hiteleknél 21,8, a kkv szektorban 18,4, az egyéb ügyfelek esetében 7,4 százalék volt, a 90 napon túli késedelemmel érintett állomány aránya pedig rendre 7, 9,8, illetve 3,5 százalék. A bankok 2009 végén 61.060 átütemezett hitelszerződést tartottak nyilván, ezek 96,2 százalékát a lakossági körben. Az átütemezett állomány 2009 végén 371 milliárd forintot tett ki, ennek 52 százaléka lakossági, 32 százaléka kkv hitel volt.
Az átütemezett hitelszerződések száma 147, az átütemezett állomány 114 százalékkal növekedett tavaly. A lakossági körben a hitelszerződések 1,04, illetve a hitelállomány 2,8 százalékát strukturálták át. Az átütemezés - a késedelmes hitelekkel ellentétben - az átlagosnál nagyobb méretű hitelek esetében volt jellemző. A szerződések darabszáma alapján december végén a lakossági hitelek 20,1, s a kkv hitelek 8,8 százaléka mögött volt ingatlanfedezet.
A késedelemmel, illetve súlyos késedelemmel érintett hitelek körében az ingatlanfedezet gyakorisága fordítottan arányos a késedelem súlyosságával: a szerződés szerint teljesítő lakossági tartozásoknak 23,2 százaléka, a késedelmeseknek mindössze 12,2 százaléka, a 90 napon túli késedelműeknek pedig 9,6 százaléka rendelkezett ingatlanfedezettel 2009 végén.
A múlt évben 19.116 lakóingatlan került végrehajtási, vagy egyéb tartozásrendezési eljárás alá, illetve volt érintett a bankok által eladott követelésekben, 74 százalékkal több, mint az előző évben, s 63 százalékkal több, mint szeptemberben. A végrehajtási eljárás alá vont ingatlanok 26 százalékos növekedése mellett az egyéb eljárás alá vont ingatlanok száma 384 százalékkal gyarapodott, az eladott követelésekben érintett lakóingatlanok száma pedig 90 százalékkal nőtt.
Mindez érdemi változást jelez a bankok behajtási gyakorlatában - állapítja meg a PSZÁF. A bankok értékvesztési állománya 2009 végén 709 milliárd forintot tett ki, a teljes hitelállomány bruttó értékének 3,6 százalékát, ami kétszerese az előző évi aránynak. Az értékvesztési állomány 2009 első felében 39,2 százalékkal, az első háromnegyedévben 61,2, az év egészében pedig 87,5 százalékkal hízott. A lakossági hitelek esetében az értékvesztés állomány a teljes hitelállomány bruttó értékének 3,4, a kkv hitelek esetében 6,7, egyéb hiteleknél 2,5 százalékát tette ki. A lakossági hiteleken belül a jelzáloghitelek értékvesztési aránya 1,7, az egyéb hitelek értékvesztési aránya 11,3 százalék volt.
