Nem dönthet az EFSF-ről szűk körű parlamenti különbizottság Németországban
Az ítélet szerint a csupán 9 tagú, titokban tanácskozó testület létrehozásával sérül a képviselők döntésekben való részvételhez fűződő joga. A különbizottságot ezért ki kell bővíteni, hogy pontosan tükrözze a parlamenti erőviszonyokat. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a testület döntéseiért a Bundestag egésze viseli a felelősséget. A különbizottság a jelenlegi formájában csupán az EFSF állampapír-vásárlásaival kapcsolatban hozhat döntést.
A szűk körben történő döntéshozatal a pénzügyi piaci műveletek bizalmas természetével indokolható - fejtette ki az alkotmánybíróság. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a törvényhozás plénuma ugyan átruházhatja döntési jogát kisebb testületre, de csak akkor, ha az a Bundestag "kicsinyített mása".
Az EFSF német költségvetési forrásokat is igénylő műveleteivel kapcsolatos sürgős és bizalmas kérdések eldöntésére hivatott kilenc fős testületet tavaly októberben hozták létre. A tagokat a Bundestag plénuma választja meg a 41 fős költségvetési bizottság tagjai közül. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból két képviselő azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó döntés megsemmisítését. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a döntési jog átruházása a különbizottságra kirekeszti őket ezekből a döntésekből, és ezzel sérülnek a parlamenti képviselőként élvezett jogaik. A karlsruhei bírák akkor alkotmányossági aggályokra hivatkozva elrendelték a testület működésének felfüggesztését.
Megfigyelők szerint a keddi alkotmánybírósági döntés újabb csapás Angela Merkel kancellárnak, aki legutóbb hétfőn vallott kudarcot, amikor nem kapott úgynevezett kancellári többséget a második görög mentőcsomagra vonatkozó kormányzati előterjesztés, amelyet így csak ellenzéki támogatással sikerült elfogadtatni a Bundestagban. (MTI)
