Hegyközségek Nemzeti Tanácsa: szakmai szempontból káros a borzárjegy
Az ügyvezetés közleményében az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslattal kapcsolatban fogalmazta meg véleményét. A szakemberek úgy vélik: a javaslat szakmai szempontból káros.
A borzárjegy ugyanis korábban sem töltötte be a tőle vár funkciókat, költségei és a hozzá kapcsolódó adminisztratív terhek messze nem álltak arányban az eredményekkel. Nem véletlenül született döntés a megszűntetéséről - áll a közleményben. A HNT kifejti: a zárjegy újbóli bevezetését javaslók nem tudják, vagy elhallgatják, hogy a jövedéki törvény célja a központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, és nem a hamisítás elleni küzdelem. E cél borvidéki közösségek általi megvalósítására a minőségtanúsító jegy szolgálhatna.
A közlemény szerint a borzárjegynek nincs kapcsolata a termék minőségével, legfeljebb a zárjegy igénylőjének azonosítására alkalmas. Előállítása pedig lényegesen drágább, mint egy minőségtanúsító jegyé, így alkalmatlan a tévesen neki szánt funkciók tényleges ellátására. A HNT közölte, a zárjegy bevezetése esetén a borászati vállalkozások döntő többségét adó kisvállalkozások vélhetően inkább a tevékenység felhagyása mellett döntenek majd. Ez pedig ellentétes a vidékfejlesztési célkitűzésekkel.
A szakmai szervezet nem tartja véletlennek, hogy az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága legutóbbi ülésén a kormány képviselője sem értett egyet a - szakmával előzetesen nem egyeztetett - javaslattal. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa ugyanakkor egyetért a szőlő-bor termékpálya áttekinthetővé tételét szolgáló szakmailag megalapozott kezdeményezésekkel. Ajánlja például az osztrák rendszer szerinti minőségtanúsító jegyet - kupakba épített ellenőrző szám és jel -, amely költséghatékony módon teljesíti az elvárt funkciót.
Javasolja továbbá a borellenőrző hatóság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatékonyabb együttműködését, összehangolt ellenőrzését a piaci forgalomban lévő termékeknél és a külföldről bort behozó cégeknél. A HNT kezdeményezi, hogy legyen ismét hivatalos belföldi forgalmazási statisztika.
A Központi Statisztikai Hivatal belkereskedelmi statisztikája 1989-ben ugyanis megszűnt, s azóta nincs hiteles forrás a fogyasztásról. A közlemény tartalmazza azt is, hogy a borászok a forgalomba hozatali járulékon keresztül éves szinten több mint 400 millió forint termelői befizetéssel finanszírozzák a borellenőrzés rendszerét, miközben a magyar minősítési díjak magasak, magasabbak, mint például Ausztriában. A HNT ezért javasolja, hogy a hatóságok előbb használják ki jobban a jelenlegi lehetőségeiket. (MTI)
