Nem lehet különbséget tenni a totális diktatúrák között
Németh Zsolt vasárnap, a Budapesten rendezett Esterházy János-emlékünnepségen a felvidéki magyar mártír politikust Raoul Wallenberg svéd diplomatához hasonlította, rámutatva arra, hogy mindketten embereket mentettek a nemzeti szocializmustól, majd a szovjet szocializmus áldozatai lettek. Az államtitkár szerint Esterházy János és Raoul Wallenberg sors- és missziótársak voltak, kettejük élete, vértanúsága a XX. századi totális rendszerek, a különböző szocializmusok összefüggésének mementója.
Élettörténetük tükrében érthetetlen, miként engedheti meg magának bárki, hogy elvitassa a nácizmus és a kommunizmus egy tőről fakadását, összefüggését és egyforma embertelenségét - fogalmazott. Németh Zsolt a felvidéki politikusról elnevezett emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség rendezvényén azt mondta: ennek elvitatása olyan szelektálást, olyan kettős mércét jelent az összeurópai értékek alkalmazásában, ami megengedhetetlen. Aki a két totális rendszer egyneműségét elvitatja, attól nem fogadhatunk el soha semmilyen ügyben semmiféle hivatkozást az egyetemes és európai értékekre - szögezte le, majd hozzátette: ennek a kettős mércének ma napi politikai jelentősége is van Magyarország számára.
Az államtitkár ezért is tartja nagyon fontosnak azt a magyar kezdeményezésre elfogadott európai parlamenti döntést, amely szerint augusztus 23-át, a Molotov-Ribbentrop paktum megkötésének dátumát a totális diktatúrák áldozatainak emléknapjává tették. Németh Zsolt hangoztatta, a magyar kormány egyformán elutasít mindenfajta totalitárius törekvést, baloldalit és jobboldalit egyaránt. Jelezte: a magyar kormány a nemzeti értékeket az egyetemes és európai értékekkel összhangban kívánja érvényesíteni. Az államtitkár Esterházy János szellemi örökségét a magyar nemzetpolitika számára iránymutatónak mondta, és utalt arra, hogy a felvidéki magyar politikus a kisebbségi helyzetű magyarság önálló nemzeti érdekképviselete mellett állt ki.
A magyar kormány nem tud, és nem is akar más modellt elképzelni a kisebbségi helyzetű magyarság érdekeinek képviseletére - hangsúlyozta. "Aki pedig más utat, például a nemzeti többséggel közös vegyes szervezeti formákat választja, az lehet politikai partner, és éppúgy lehet vele tárgyalásokat folytatni, mint a szomszédos országok politikai erőivel, (ám) egyet nem lehet; a magyar közösség legitim képviselőjeként tekinteni rá" - fogalmazott Németh Zsolt, nem megnevezve a pártot. (A március 10-i szlovákiai előre hozott parlamenti választáson a szlovákiai magyarok szavazataiért versengő két párt közül csak a Bugár Béla vezette Most-Híd szlovák-magyar párt tudta átlépni a bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A Magyar Koalíció Pártja (MKP) Berényi Józseffel az élen a voksok 4,28 százalékát megszerezve a parlamenten kívül rekedt.) Német Zsolt azt mondta, a magyar kormány nemzetpolitikája abból indul ki, hogy önálló közösségnek tekinti az országhatáron kívülre szakított magyar közösségeket, amelyek maguk kell, hogy döntsenek a saját sorsukról, és ebbe az anyaország nem szól bele. Az államtitkár szerint ugyanakkor a magyar kormány - e döntéseik alapján - kész együttműködni velük, és céljaik megvalósulását az anyaország minden rendelkezésre álló eszközzel támogatja, ahogy azt az alaptörvényben is vállalták.
Az ELTE Múzeum körúti épületében tartott emlékünnepség előtt az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség koszorúzást tartott a közeli Szép utcában, a felvidéki magyar politikus korábbi lakóhelyénél elhelyezett emléktáblánál. Esterházy Jánost a Szép utca 3. szám alatti épületből hurcolta el a Gestapo. A rendezvényen megjelent több száz megemlékező előtt tartott beszédekben felidézték Esterházy János életútját, szellemiségét, fontosabb döntéseit, egyebek mellett azt, hogy a szlovák parlamentben egyedüliként nem szavazta meg a zsidók deportálását.
A Szép utcai épület falán koszorút helyeztek el mások mellett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes képviseletében, valamint az Esterházy János Emlékbizottság és a Rákóczi Szövetség képviselői, az MSZP-frakció nevében Szabó Vilmos, valamint számos magyarországi és határon túli szervezet. Esterházy János volt a szlovák parlament egyetlen képviselője, aki 1942. május 15-én a zsidóság kitelepítéséről szóló törvény ellen szavazott. A szovjet titkosszolgálat, majd a csehszlovák hatóságok egyebek között azért hurcolták meg, mert Esterházy nyilvánosan elítélte a szovjetek által 1940-ben elkövetett katyni vérengzést, amelyben több mint 20 ezer lengyelt mészároltak le. Esterházy János Csehszlovákia több börtönében raboskodott, 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. (MTI)
