Nem okoztak meglepetést a külker- és a GDP-számok - elemzők
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön azt közölte, hogy Magyarország bruttó hazai terméke 2011 első negyedévében 2,5 százalékkal, a naptárhatás kiszűrésével 2,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, a szezonálisan kiigazított adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez viszonyítva 0,7 százalékkal bővült. A növekedés továbbra is főként az ipari exportnak köszönhető.
A KSH minimálisan, 2,5 százalékra emelte az első negyedéves GDP növekedési ütemet az első becslés során közölt 2,4 százalékhoz képest. Áprilisban tovább lassult az export és az import éves összevetésű növekedési üteme, és a havi külkereskedelmi többlet a februári és márciusi egyenként 830 millió eurót meghaladó rekord szintről 479 millió euróra, az egy évvel korábbit mindössze 24 millió euróval meghaladó összegűre csökkent - tette közzé a KSH. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az első negyedéves adatok ismeretében és a pozitív trendfordulók megindulása alapján a konvergencia programban felvázolt növekedési pálya reálisnak és elérhetőnek tűnik.
Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője az MTI-vel közölte, hogy lassuló mértékben, de tovább javult a külkereskedelmi többlet áprilisban. A többlet 479 millió eurót ért el az egy évvel ezelőtti 455,5 millióhoz képest, míg az első négyhavi többlet 2,55 milliárd euróra nőtt a 2010-es 1,91 milliárdhoz képest. Az export 13,2 százalékkal, míg az import 13,9 százalékkal nőtt, ami jelentős lassulás a korábbi hónapok dinamikájához képest, azonban nem meglepő a magas bázisok és a külső konjunktúra lassulása miatt.
A szakértő szerint egyelőre még nem lehet megítélni, hogy a külső konjunktúra lassulása átmeneti, vagy tartós, azonban a hazai bővülő kapacitások nagymértékben ellensúlyozhatják az előbbi negatív hatásait. A jelentős méretű beruházások ugyanakkor az import értékét is növelik. Ezek hatására a következő hónapokban a külkereskedelmi többlet további növekedésére számítanak, azonban ennek mértéke elmarad az első negyedévben megfigyelt javulástól. 2011-ben a külkereskedelmi aktívum elértheti a 6,5 milliárd eurót, 2012-ben pedig a 6,9 milliárd euróra nőhet - fejtette ki.
Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint a külkereskedelmi többlet csökkenése elsősorban a német külkereskedelmi számok romlására vezethető vissza. Úgy vélte "a vészharangot kongatni még korai lenne", hiszen várható volt, hogy csökkenni fog a bővülés. Suppan Gergely szerint a GDP összetevői nem tartalmaznak különösebb meglepetéseket előzetes várakozásaikhoz képest, a háztartások fogyasztása enyhén gyengébb volt, míg a mezőgazdaság kibocsátása és a készletfelhalmozás enyhén magasabb. Azon a képen azonban nem változtat, hogy a hazai gazdaságot szinte kizárólag az export és az exportra termelő feldolgozóipar húzza, míg az építőipar kibocsátása továbbra is meredeken zuhan.
A közölt adatok nem változtatnak várakozásaikon, idén továbbra is 3 százalékos GDP növekedésre számít a TakarékBank, nagyrészt bázishatások, a növekedő feldolgozóipari kapacitások, illetve a második félévtől lassan élénkülő belső kereslet hatására. A növekedés a következő negyedévekben rendre 2,8, 3, illetve 3,8 százalék lehet. Árokszállási Zoltán is kiemelte a háztartások gyenge fogyasztását, szerinte egyelőre még nem látható az adócsökkentés kedvező hatása a költekezési kedvre. Mint mondta, elképzelhető, hogy a magánnyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése pozitív lökést adhat a fogyasztásnak. Az elemző szerint az első negyedéves GDP-adatokat nem mondhatni egyértelműen pozitívnak az összetétel alapján.
Árokszállási Zoltán szerint tartható az idei éves 2,7 százalékos, jövőre pedig 3 százalék fölötti GDP-várakozásuk. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében kiemelte, hogy az első negyedévben mért GDP 2006 negyedik negyedéve óta a legmagasabb növekedési ráta éves alapon számítva. Mint írják, a növekedés motorja termelési oldalon továbbra is az ipar, amely az erős exportpiaci megrendelések miatt folyamatosan kedvező termelési számokat mutat, míg a feldolgozóipar, a villamosenergia-, a gáz- és gőzellátás nemzetgazdasági ágak beruházásai számottevően is nőttek.
Felhasználási oldalon a kiskereskedelmi szektorban is egyre erősödő keresletre lehet számítani, hiszen az új szja-törvények következtében megnövekvő rendelkezésre álló jövedelem többletkeresletet generál. A tárca szerint a fogyasztási fordulat jelei már látszanak. Az NGM szerint beruházási fordulat is várható a következő időszakban, hiszen a javuló gazdasági környezet mellett az Új Széchenyi Terv programjai is pozitív hatást gyakorolnak erre a szegmensre. Mindezek mellett a már megkezdett autóipari és egyéb feldolgozóipari nagyberuházások is a beruházási kereslet növekedését generálják. (MTI)
