Nem számít tartós forintgyengülésre a kormány

Cséfalvay Zoltán egy ausztriai gazdasági fórumon azt is bejelentette, hogy a kormány az idei 3,8 százaléknál 2011-re kisebb GDP-arányos államháztartási hiányra törekszik. Úgy vélte továbbá, hogy magyar gazdaság növekedése 0,6 és 0,8 százalék között lesz ebben az évben. Megismételte azt is, hogy a kormány nem tervez új pénzügyi megállapodást a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), miután az ősszel lejár a jelenleg érvényes szerződés.

Hozzátette, pozitív jelzés volt Magyarországnak az a stratégiája, hogy IMF-pénzek nélkül finanszírozza magát. "Mindenkinek - az IMF-nek, az EU-nak és Magyarországnak - az a közös célja, hogy Magyarország a kötvénypiacról finanszírozza deficitjét. Az jó jel, hogy ezt több mint egy éve sikerül elérni."

Arra a kérdésre vajon Magyarországot érdekelné-e, ha az IMF felkínálna egy úgynevezett rugalmas hitelkeretet (flexible credit line - FCL), Cséfalvay Zoltán azzal válaszolt, hogy Magyarország "nem kapott ilyen ajánlatot, de ha kap majd, akkor mérlegelni fogja". (Mint a Dow Jones megjegyezte, eddig három ország, Lengyelország, Mexikó és Kolumbia kapott ilyen hitelt, de egyik sem hívott le belőle.)

Cséfalvay Zoltán szerint a svájci frank árfolyamszintje nem ad okot az aggodalomra. "Normálisnak tekinthető az árfolyamok hasonló jellegű mozgása. Korábban is nagyon sokszor az mozgatta a forintot, hogy mi történik Amerikában, illetve a globális piacon. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a "piac számára fontosabb az, hogy megállapodás születik a költségvetésről, amiben bízhatnak, mint az adat." Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán arra figyelmeztetett, hogy a svájci frank erősödése főként növekedési kockázatot jelent Magyarország számára.

Simon András, a jegybank szóvivője azzal érvelt, hogy a forint leértékelődése a jellemzően svájci frankban eladósodott hitelesek számára a törlesztőrészlet megemelkedését jelenti, amire ők fogyasztásuk és beruházásaik visszafogásával reagálnak. A bankok szempontjából pedig devizahitel-portfolióján hitelezési veszteséget okoz a forint gyengülése, ami csökkenti a tőkemegfelelésüket és ezen keresztül korlátozza a bankok hitelezési aktivitását.

Alapvetően a befektetők kockázatvállalási hajlandóságának mérséklődése miatt kedden este minden eddigi rekordot megdöntött és 223 forintra emelkedett a svájci frank árfolyama a forinttal szemben. A frank kedden délelőtt egymás után állította be árfolyamrekordjait a forinttal szemben, de később mérséklődött - a kereskedők szerint a folyamatok nemzetközi hatásokat tükröztek.

Kedden délután az eurót 285,71 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben, szerdán már 287,23 forintig erősödött. A svájci frank árfolyama stabilizálódott csütörtök reggelre: 218,33 forint volt, szerdán este 218,39. Majd ismét erősödött a frank az euróhoz képest csütörtökön délelőtt, miután nyilvánosságra került, hogy a svájci gazdaság a várakozásoknál erőteljesebben bővült a második negyedévben.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa legutóbbi, augusztus 23-i ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamat 5,25 százalékos mértékén. Legutóbb az április 26-i ülésen csökkentette 25 bázisponttal 5,25 százalékra az alapkamatot a testület, akkor a tanács öt tagja szavazott negyed százalékpontos csökkentés mellett, ketten pedig 50 bázispontos lazításra voksoltak. A tavaly júliusi 9,50 százalékos szintről a monetáris tanács minden hónapban csökkentett, áprilisig 4,25 százalékponttal mérsékelte az alapkamatot. Az utolsó kamatcsökkentéskor az eurót 262,50 forinton jegyezték a svájci frank 183 forinton állt.