Nem tükrözik a brüsszeli ajánlások a magyar gazdaság javulását
Az Európai Bizottság az elmúlt héten tette közzé az uniós tagállamok számára készített úgynevezett országspecifikus gazdaságpolitikai ajánlásokat, ennek részleteiről tájékoztatta a parlamenti testületet Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője, valamint az NGM helyettes államtitkára.
Turóczy László egyebek mellett ismertette, hogy ebben az évben van néhány olyan új ajánlás is, amelyekkel nem ért egyet a kormány. Ezek közé tartoznak a költségvetés egyensúlyával, illetve az oktatásban megjelenő szegregációval kapcsolatos kritikák, valamint a munkanélküli segély időtartamának meghosszabbítására vonatkozó javaslat.
A költségvetés egyensúlyával kapcsolatban a bizottság ajánlásában a GDP 0,9 százalékának megfelelő mértékű idei költségvetési kiigazítás szerepel. A kormány viszont úgy látja, hogy az idei büdzsé megalapozott, további kiigazítás nélkül tartható a vállalt 3 százalék alatti GDP-arányos hiány - közölte a helyettes államtitkár.
Az oktatással kapcsolatban abban nincs vita, hogy szükség van a társadalmi esélyegyenlőség erősítésére, ugyanakkor az ellen kifogást emel a kormány, hogy az ajánlás a szegregáció szót használja, és ennek visszaszorítására szólítja fel Magyarországot - emelte ki.
A kormány 2011-ben csökkentette a jelenlegi szintre a munkanélküli segély időtartamát, hogy minél többen keressenek és vállaljanak munkát. A segély időtartamának meghosszabbítása nem ebbe az irányba mutatna - ismertette Turóczy László.
A helyettes államtitkár a vitás kérdések közül kiemelte, hogy az előző évi után az idén is megismétlődtek a szektorspecifikus adók kivezetésére, a pénzügyi szektor adóterhelésének csökkentésére, illetve az alacsony keresetűek munkáltatásához kapcsolódó adóterheknek csökkentésére vonatkozó ajánlások. Szintén a vitás pontok közé tartozik a közmunka, valami üzleti környezet értékelése - tette hozzá.
Az Európai Bizottság idei ajánlásában már nem a hatósági energiaárak kivezetésére hívja fel Magyarországot, hanem ezek hatásainak elemzésére. Ugyanakkor az ajánlásokhoz kapcsolódó értékelésben a bizottság megelőlegezi azt, hogy ezek a hatások negatívak. A kormány szerint szélesebb körű elemzés után értékelhetőek a hatósági energiárak és a rezsicsökkentés hatásai - fogalmazott a helyettes államtitkár.
A kormány elküldte az Európai Bizottságnak az ajánlásokkal kapcsolatos észrevételeit, szakbizottsági szinten már megkezdődtek az egyeztetések - mondta el Turóczy László.
Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője felidézte, hogy a bizottság ismét hét területen javasol ajánlásokat, ezen belül 35 részletes szakpolitikai ajánlásra tettek javaslatot.
Közölte: a bizottság elismeri azt az előrelépést, amit Magyarország az utóbbi évben megtett. Továbbra is kihívást jelent ugyanakkor a magas államadósság, indokoltnak látja a bizottság az alacsony keresetűek adóterhének csökkenését, és kiemelten fontosnak nevezte Szűcs Tamás egyebek mellett az energiapiac működését.
Kitért arra, hogy uniós álláspont szerint a szektorspecifikus adók visszafogják a növekedést. Komoly előrelépés történt a női foglalkoztatás feltételeinek javításában, ugyanakkor a közmunkaprogramnak fontos célja lenne, hogy visszavezesse a munkanélkülieket a nyílt munkaerőpiacra, itt még van bőven teendő - tette hozzá.
Szűcs Tamás hangsúlyozta azt is: az Európai Bizottság nem a rezsicsökkentést támadja, hanem olyan ajánlásokat tesz, amelyek például az energiahatékonyság javításának megfontolását tűzik ki célul. Javasolja a bizottság azt is, hogy meg kell vizsgálni az energiaár-szabályozás hatását az energiaszektor beruházásaira, illetve a versenyre. (MTI)
