Német, belga és francia lap az állampolgárságról, a törvénymódosításról
Cathrin Kahlweit a Süddeutsche Zeitungban, az Útlevelek és revizionizmus című írásában kifejtette: a jobboldali populista kormány az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetésével a magyar útlevelet igénylők rohamát indította el. A kérelmezőket "új nemzeti érzés töltötte el - vagy egyszerűen csak örülnek a papírnak, amelynek révén nagyobb mozgásszabadságra tesznek szert az EU-ban", és "talán hálás Fidesz-szavazó is lesz belőlük" - írta az SZ szerzője.
Úgy vélte: a honosítási politika ugyan "legitim", de valójában "a hatalom demonstrációja a külfölddel és az ellenzékkel szemben", és a "lényegét tekintve revizionista", hiszen a kormány a kettős állampolgárság révén "egy bürokratikus módszert alkalmazva szerez vissza egy részt abból, amit az első világháború után elvettek Magyarországtól".
Kahlweit a Hivatkozás a nemzeti érzésre című elemzésében kiemelte: a magyar kormány "nagyvonalúan osztogat útleveleket külföldön a választások előtt", az EU-n kívül is. Orbán Viktor ettől "politikai üzletet remél: az újpolgároknak az ő szavazóivá kell válniuk", ezzel pedig egy "szokatlan versengést indít el" Magyarországon. A szerző egyebek között a BBC egy riportját idézve kifejtette, hogy Szerbiában a magyar állampolgárság megszerzése az uniós beutazás és a munkavállalás megkönnyítését szolgálja. Magyarországon viszont az ügy tétje "elsősorban a szavazatszerzés" - tette hozzá.
A politikai táborok közötti "elkeseredett küzdelem átterjedt a környező országokra, amelyek az 1920-as trianoni békeszerződés előtt Nagy-Magyarországhoz tartoztak" - írta a SZ szerzője. Úgy vélte: a kormány azt üzeni a határon túli választóknak, hogy aki "igaz magyarnak" tartja magát, annak a kormánypártra kell szavaznia. Ugyanakkor a baloldali ellenzék "ugyanúgy körüludvarolja a diaszpórát", mint a kormány - jegyezte meg, felidézve, hogy a szocialisták bocsánatot kértek azért, hogy tíz éve a kettős állampolgárság ellen foglaltak állást a népszavazáson.
A La Libre Belgique francia nyelvű belga napilap szerdai számában azt írta, hogy a korábban a jogállamiság elleni támadások miatt reflektorfénybe került magyar parlament olyan törvénymódosítást fogadott el, amely súlyos bűncselekmények esetén határozatlan időre lehetővé teszi a feltételezett elkövetők előzetes letartóztatását. Az újság Marc Preumont jogászt is megszólaltatja az ügyben, aki szerint lehet, hogy a jogvédők felhúzzák a szemöldöküket, de ezzel Magyarország semmilyen módon nem tér el más európai országok gyakorlatától.
Belgiumban például bárkit bármilyen ügyben bármeddig előzetesben lehet tartani - mutat rá a jogász, s kifejti, hogy nincs nemzetközi szabály, amely maximálná az előzetes letartóztatás időtartamát. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye mindössze annyit mond ki, hogy az előzetes letartóztatásnak indokoltnak kell lennie, s mindenkinek észszerű időn belül joga van tisztességes tárgyaláshoz - mutat rá a jogász. A Le Monde című francia napilap oktatási melléklete az ESSCA (École Supérieure des Sciences Commerciales d,Angers) francia menedzserképző Budapesten működő nemzetközi campusát mutatta be.
A főváros központjában, a Corvinus Egyetem közelében 1993-ban létrehozott intézmény szoros kapcsolatot alakított ki magyar oktatókkal, helyi és Magyarországon megtelepedett francia vállalatokkal, amelyek tagjai az ESSCA Magyarország Alapítványnak. Catherine Leblanc igazgató a lapnak elmondta: az oktatás angolul folyik, a mintegy húsz országból érkezett diákok nemzetközi környezetben tanulnak, egymás kultúrájára nyitottan, s már itt elkezdhetik a nemzetközi társadalmi és szakmai kapcsolataik kialakítását.
Vannak, akik a tanulmányaik után is Magyarországon maradnak gyakorlaton vagy munkavállalás céljából. A cikkszerző Isabelle Rey-Lefebvre szerint "az egyetlen negatívum a magyar nyelv nehézsége miatt a korlátozott kapcsolattartás a helyiekkel, akik bár nagyon nyitottak, jobb nem beszélni velük politikáról". A Le Monde szerint az iskola külföldi diákjai valósággal szerelmesek Budapestbe, ahol "a mentalitás kevésbé anyagias, az intellektuális és kulturális élet gazdag, és Franciaországnak még van bizonyos presztízse".
"Ami meglepő, azok az életstílusok közti különbségek. A távolság hatalmas a kihívó módon, luxusautóikkal közlekedő leggazdagabbak és a legszegényebbek között, akik egyszerre egy almát vesznek, vagy a járdán árulják azt a kis gombát, amit szedtek" - mondta a 22 éves német Pascal Störk, aki pénzügyi könyvelést tanul az ESSCA-n. A bajorországi Ingolstadtból érkezett diák egy félévet tölt Budapesten és úgy érzi: itt értette meg, hogy gazdag ember.
A kanadai Montréal környékéről érkezett Jeremy Suesse-Bouchard nemzetközi kapcsolatokat tanul Budapesten, ő szó szerint beleszeretett a városba, annak építészetébe, autentikus épületeibe, az Operába, a Parlamentbe és a fürdőkbe, valamint a magyar borokba és sörökbe. A francia Lucie Gauthier marketinger tanul, eredetileg a Harvardra vagy Cambridge-be készült, de már nem bánja, hogy Budapestet választotta, ahol élvezi a kulturális keveredést a campuson, és kamatoztathatja angol tudását. (MTI)
