Német lapok a kohéziós pénzekről, jegybanktörvényről
Az FAZ Barroso erősebben akarja felügyelni az EU-államokat című írásában a kohéziós pénzek ügyével kapcsolatban megjegyezte, hogy amennyiben a pénzügyminiszteri tanács elfogadja a bizottsági javaslatot, Magyarországot nem éri semmilyen hátrány, mert a fejlesztési pénzeket csak 2013 elejétől kezdve vonták volna meg.
A Der Spiegel című hetilap az internetes kiadásában (Spiegel Online) Irányváltás - Az EU bizottság meg akarja spórolni a büntető akciót Magyarországnak címmel számolt be a kohéziós pénzek ügyéről. A lap meglepetésszerű irányváltásként értékelte a brüsszeli döntést, és kifejtette: "az EU megkegyelmezett Magyarországnak és mégsem von el fejlesztési pénzeket". Ugyanakkor nem csak a pénzügyek területén alakult ki konfliktus az EU és Magyarország között, az Orbán-kormánnyal az alapjogok védelme körül is vita zajlik - jegyezte meg a Spiegel Online.
A Financial Times Deutschland (FTD) című üzleti lap Az EU támogatási pénzeket helyezett kilátásba címmel számolt be a brüsszeli döntésről. A lap megjegyezte, hogy az EB "a vitatott jegybanktörvény magyarországi módosítása után helyezte kilátásba a befagyasztott fejlesztési pénzek felszabadítását". A pénzügyminiszterek tanácsa június 22-én "valószínűleg" elfogadja az EB javaslatát - írta az FTD.
A FAZ Magyarország módosítja a jegybanktörvényt címmel közölt beszámolót a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) vonatkozó törvény módosításáról. A szerző, Michaela Seiser megjegyezte: a parlament az EU és az IMF nyomására változtatott a törvényen, a módosítással azonban nem törölték az összes kifogásolt szakaszt a jogszabályból, így "egyebek között" megmaradt az rendelkezés, hogy az MNB elnökének esküt kell tennie az alkotmányra.
Seiser hozzátette: a módosítás az EU-IMF "15-20 milliárd eurós" hiteléről szóló tárgyalások megkezdésének egyik feltétele. További feltétel az igazságszolgáltatási rendszerre és az adatvédelmi biztos hivatalára vonatkozó, "a demokráciát tekintve aggályos" reform hozzáigazítása az "európai szabályozáshoz".
Orbán huszárvágása című kommentárjában Seiser kifejtette: Orbán nemcsak a lakosságot, de az európai partnereket is "felbőszítette demokratikus szempontból kérdéses" reformjával. Van ugyan olyan tagország, amellyel szemben több kötelezettségszegési eljárás indult, mint Magyarországgal szemben, de Magyarországon kívül nincs még egy ország, amely "ennyire rövid idő alatt ilyen sok kényes ügyben konfliktusba került és elszigetelődött" - jegyezte meg a szerző.
Hozzátette: Orbán nem mérte fel helyesen, hogy mekkora "nemzeti mozgástérrel" rendelkezik egy uniós tagállam. A jegybankkal kapcsolatban visszakozott, de "nem feltétlenül" azért, mert belátta, hogy a monetáris politika függetlensége érték, hanem azért, mert a recesszióba került és súlyosan eladósodott ország az EU és az IMF hitelére szorul. Ugyanakkor a hitel megszerzéséhez "vélhetően lényegesebb" változtatásokat is eszközölni kell majd a gazdaságpolitikában.
Seiser úgy vélte: "a kiszámíthatatlan és antiliberális gazdaságpolitika megrendítette a kis nemzetgazdaság számára oly fontos külföldi befektetők bizalmát". A következő időszakban a kormánynak "hiteles konszolidációs tervvel" kell előállni, és vissza kell térni a piacgazdaság politikájához, amelynek révén Magyarország a kommunizmus bukása után a térség éltanulója lett - fejtette ki.
Az FAZ-ben Georg Paul Hefty, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó rovatvezetője beszámolt egy németországi konferenciáról, amelyen az európai populista mozgalmakkal foglalkoztak. A populizmus arcai című írásában Hefty az albániai és koszovói populista pártokkal kapcsolatban kifejtette: az úgynevezett Nagy-Albánia megteremtésére vonatkozó törekvés "távolról emlékeztet" a határokon átívelő magyar kultúrnemzet elképzelésére, azzal a különbséggel, hogy "a magyarok már régen az európai integráció keretei közé helyezték nemzetüket", az albán "fáklyavivők viszont radikális módszerekkel kívánják elérni céljukat, (...) és nem akarják észrevenni, hogy ezzel elzárják maguk előtt az EU-csatlakozáshoz vezető utat". (MTI)
