Nagy a rés az aggodalmak és a biztosítottság között a magyaroknál
Az eredményeket bemutató sajtóeseményen Steigervald Krisztián generációkutató, Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Trunk Tamás újgenerációs tanácsadó és szerző, valamint Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője osztotta meg a kutatás generációs, pszichológiai és biztosítói tanulságait.
Biztonság: ugyanaz a szó, generációnként más jelentés
A kutatás szerint az életkor, az élethelyzet és a megszerzett tapasztalatok együttesen alakítják, mit jelent számunkra a biztonság, és mitől tartunk leginkább. A Baby Boomer generációnál az otthon, a megszokott rend és a család egészsége kerül előtérbe, ezért félelmeik is gyakrabban kötődnek kézzelfogható veszteségekhez, például az egészség romlásához, az otthon károsodásához. Az X és az Y generáció számára az anyagi biztonság, a kontroll és a több irányban viselt családi felelősség meghatározó, így ők jellemzően a munkahely elvesztése, a jövedelemkiesés vagy a gyermekek jövője miatt aggódnak. A Z generáció biztonságérzetében pedig a rugalmasság, a kapcsolatok és az alkalmazkodás képessége kap nagyobb szerepet, miközben hangsúlyosabban foglalkoztatják őket a digitális, globális és kevésbé kézzelfogható kockázatok, valamint a mozgástér elvesztése.
„Az idősebb generációknak a biztonság gyakrabban azt jelenti, hogy semmi ne változzon meg váratlanul. A fiatalabbak számára viszont azt is, hogy bármi változik, képesek legyenek gyorsan alkalmazkodni hozzá. A generáció ugyanakkor nem egy doboz, amely automatikusan meghatározza a döntéseinket, hanem közös tapasztalati háttér: segít megérteni, honnan indulunk, de nem dönti el, hogyan cselekszünk” – hangsúlyozta Steigervald Krisztián generációkutató.
A fiatalok nem elutasítják a biztosítást, csak máshonnan közelítenek hozzá
A biztosítási lefedettség első pillantásra jelentős generációs különbséget mutat: míg a 18-69 évesek 81 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással, a Baby Boomereknél ez az arány 88, a Z generációban 71 százalék. A különbség elsősorban a tulajdonhoz kapcsolódó termékeknél jelenik meg: lakásbiztosítással a Z generáció 25, a Baby Boomerek 68 százaléka, kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással pedig 21, illetve 49 százalékuk rendelkezik.
Az eltérő biztosítottság mögött elsősorban az élethelyzeti különbségek állnak. A biztosítási döntéseket gyakran kiváltó mérföldkövek, például a lakásvásárlás, a gyermekvállalás vagy a hitelfelvétel a fiatalabbaknál ritkábban fordulnak elő: a Z generáció 43 százaléka él saját tulajdonú ingatlanban, szemben a Baby Boomerek 80 százalékával.
A biztosításkötési preferenciákban ugyanakkor kisebbek az eltérések: a teljesen online ügyintézést a válaszadók 69 százaléka tartja kényelmesnek, miközben a Z generáció 74 százalékának az is fontos, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon egy konkrét ügyintéző.
Az aggodalom önmagában kevés, egy konkrét élethelyzet viszont cselekvésre ösztönöz
A biztosítási döntést leggyakrabban egy konkrét életesemény indítja el. A legerősebb ilyen a saját otthon megszerzése: azoknak, akik már vásároltak lakást vagy házat, mintegy kétharmadát ösztönözte valamilyen biztosítási vagy pénzügyi lépésre. A fontosabb kiváltó események között szerepel még egy váratlan kiadás megtapasztalása, a gyermek születése, a partnerrel való összeköltözés, a pénzügyi önállósodás, valamint egy nagyobb hitel felvétele.
A kutatás egyik legszembetűnőbb eredménye az aggodalmak és a tényleges biztosítottság közötti eltérés. Egészsége miatt a válaszadók 88 százaléka aggódik, miközben egészségbiztosítással mindössze 23 százalék rendelkezik. A digitális biztonsági kockázatok a megkérdezettek 83 százalékát foglalkoztatják, cyberbiztosítással ugyanakkor csupán 4 százalék rendelkezik.
A fiatalabb generációknál az alacsonyabb biztosítottságot részben a saját felkészültségükbe vetett bizalom magyarázhatja: a Z generáció 49 százaléka úgy véli, nincs szüksége egészségbiztosításra, mert képes vigyázni az egészségére, míg 47 százaléka elég körültekintőnek tartja magát ahhoz, hogy elkerülje a baleseteket.
A biztonság már nem csak vagyont jelent: a magyarok a kapcsolataikat is védenék
A kutatás arra is választ keresett, mit védenének a magyarok, ha nemcsak vagyontárgyakat lehetne biztosítani. A legtöbben a család egészségét és biztonságát választanák, ugyanakkor jelentős generációs különbségek láthatók. Míg a Baby Boomerek elsősorban a család védelmét helyeznék előtérbe, addig a Z generáció átlag feletti arányban biztosítaná a párkapcsolatát, a barátait, a munkahelyét vagy akár a háziállatát is. Az eredmények azt mutatják, hogy a biztonság fogalma egyre inkább túlmutat az anyagi javakon, és a személyes kapcsolatokra, valamint az életminőség megőrzésére is kiterjed.
„A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a biztonság iránti igény generációtól függetlenül közös. Ami változik, az az, hogy mit tekintünk biztonságnak, milyen kockázatokat érzünk személyesen relevánsnak, és melyik élethelyzetben válik fontossá számunkra a védelem. A fiatalok, a családosok és az idősebb korosztályok más-más kihívásokkal szembesülnek, de ugyanazt keresik: kiszámíthatóságot, nyugalmat és segítséget a váratlan helyzetekben. Biztosítóként az a feladatunk, hogy megértsük ezeket az eltérő igényeket, és minden generációnak az élethelyzetéhez illeszkedő, valódi védelmet nyújtó megoldásokat kínáljunk” – összegezte a kutatás legfontosabb biztosítói tanulságát Vámos Levente, az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője.
* Az Allianz Hungária Zrt. megbízásából a Steigen Research Kft. által 2025. decemberében és 2026. januárjában végzett kutatás. A négy korosztályt, a Z, Y, X és baby boomer generációt vizsgáló kutatás kvalitatív szakaszában 16 mélyinterjú készült, a kvantitatív felmérésben pedig 1001, 18-69 év közötti magyar felnőtt vett részt. A minta nem, életkor, végzettség, lakóhely és régió szerint reprezentatív.
