Nincs egyetértés az osztrák bankadóval kapcsolatban

Egyelőre csak két pont látszik biztosnak a bankadóval kapcsolatban. Az egyik, hogy a német tervektől eltérően Ausztriában nem egy központi válságalapba, hanem közvetlenül az államkasszába való befizetésre szólítják fel a bankokat. A tervek másik sarokköve, hogy az állam évi 500 millió euró többletbevételt akar elérni az új adóval.

Werner Faymann kancellár és pártja, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) a bankok mérlegösszege alapján kirótt adót részesítené előnyben, kiindulási pontként 0,07-0,1 százalékot jelöltek meg. A másik koalíciós pártot, a jobboldali Osztrák Néppártot (ÖVP) képviselő Josef Pröll pénzügyminiszter, alkancellár csak a spekulációs jellegű ügyletekre vetne ki különadót, ellenben megadóztatná a biztosítókat és a befektetési alapokat is.

A pénzügyminiszter szerint 62 millió euró bevételt lehetne elérni a biztosítók megadóztatásával. A szektor összes díjbevétele 16,46 milliárd euró volt tavaly, 2010-ben 16,48 milliárdra számítanak. A biztosítási intézetek kasszához szólítása azonban nem kevés ellenállásba ütközhet, az osztrák biztosítók szövetsége ugyanis jogi lépéseket helyezett kilátásba.

A bankokkal ellentétben a biztosítók nem vettek igénybe állami segítséget - érvel Günter Geyer, a magyar piacon az Union Biztosítóval és az Erste Biztosítóval képviselt Vienna Insurance Group vezérigazgatója. Az egyik, a sajtóban megjelent változat szerint csak az öt legnagyobb osztrák bankot köteleznék fizetésre. Ezt támogatná például a takarékpénztárak szakmai szövetsége és a Raiffeisen bank.

A kisebb pénzintézetek nem voltak előidézői a válságnak, mert csak a hagyományos banki tevékenységekkel foglalkoznak - mondja a takarékpénztárak szövetsége. A Raiffeisen bankcsoport decentralizált alapon működik, ezért arra számít, hogy kimarad "az öt nagyra" alapuló modellből. Ezzel ellenkező állásponton van viszont az olasz UniCredit csoporthoz tartozó Bank Austria.

"Nem csak a nagy bankoknak, de a szektor minden szereplőjének hasznára vált az állami beavatkozás" - jelentette ki Williband Cernko, a bank igazgatótanácsi elnöke. A javaslat részleteinek kidolgozását egy szakértői bizottságra bízták. A koalíció reményei szerint őszig sikerül végső formába önteni az elképzelést s 2011-ben bevezethető lesz az adó. A belőle származó bevételeknek máris megvan a helye, ugyanis a márciusban körvonalazott, három évre szóló költségvetési konszolidációs programban is számolnak azokkal. A költségvetési keretterv 2011-ben 2,5 milliárd eurós kiadáscsökkentést és 1,7 milliárdos bevételnövekedést irányoz elő, ez utóbbinak közel harmadát a bankadó tenné ki.