Norvég támogatással épült biogáz üzemet avattak Kecskeméten
Édes Zoltán elmondta: a 2008 nyarán indult, ám a gazdasági világválság miatt 2008 őszétől 2010 októberéig szünetre kényszerült, így csak a közelmúltban befejeződött építkezés összességében mintegy 900 millió forintba került. Ebből 1,25 millió eurót, azaz több mint 340 millió forintot a Norvég Alap pályázati támogatásaként nyert el a vállalkozás.
A vezető jelezte: a kategóriájában a térség legnagyobbjának számító új létesítmény próbaüzeme napokon belül elkezdődik. A jelenleg elérhető legmodernebb technológiát alkalmazva Kecskemétről és a város 30 kilométeres vonzáskörzetéből beszállított sertés-, illetve szarvasmarhatrágyából, konzervgyári kukoricahulladékból, valamint élelmiszeripari hulladékokból, maradékokból állítanak elő hő- és elektromos energiát.
Mindemellett a cég kutatóközpontként és referenciaüzemként is működik majd, mely a tulajdonosok szándékai szerint aktív szerepet vállal a hazai mezőgazdasági biogáz-hasznosítás fejlesztésében és a városban folyó szakirányú képzések gyakorlati hátterének megteremtésében. Édes Zoltán kiemelte: Kecskemét a magyar biogáz piacon egyedülálló helyzetben van, hiszen a város területén több biogáz üzem is működik, mely lehetővé teszi, hogy a megyeszékhely idővel a régió szakmai központjává váljon.
Az eseményen Nyikos Györgyi, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a beruházás jelentőségét méltatva úgy fogalmazott: a megújuló energia előállítása stratégiai ágazat Magyarország számára, mely a biogáz hasznosítása terén kimagaslóan jó adottságokkal rendelkezik. Az elkövetkező időszak feladatait az a cselekvési terv jelöli ki, melyet a múlt év végén fogadott el a kormány - emlékeztetett. A politikus arról is beszélt: hazánk jelenleg a Norvég Alappal való együttműködés első szakaszának lezárásánál tart: eddig száznál több projekt valósult meg a 135 millió eurós keret támogatásával.
A következő szakaszban - mely jelenleg előkészítés alatt áll - várhatóan hasonló nagyságrendű forrás lesz elérhető, hangsúlyosan a megújuló energia hasznosítására vonatkozó fejlesztések számára. Fontos szempont azonban a Norvég Alap mellett az európai uniós kohéziós források kapcsán is a felhasználás átláthatóvá tétele - hangsúlyozta. Ehhez kapcsolódva Vegar Andreassen, a norvég nagykövetség titkára jelezte: támogatóként a környezetvédelmi beruházások iránt elkötelezett norvég állam a jövőben is figyelemmel fogja kísérni a kecskeméti biogáz üzem tevékenységét, mely a két ország együttműködésének egyik fontos és kézzel fogható eredménye. A Kecskemét-Kisfáiban kedden átadott Agrowatt biogáz üzem és kutatóközpont területe 2,8 hektár. A silótér nagysága 4.000 négyzetméter, míg az anyagfogadó tartály térfogata félezer köbméter. A fermentor térfogata meghaladja a 3.000, míg a két végtermék tárolóé együttesen megközelíti a 6700 köbmétert. A gázmotor villamos teljesítménye 635 kilowatt. (MTI)
