Nőtt a fogyasztói bizalom Magyarországon

A GfK MTI-hez eljuttatott keddi közleménye szerint a komplex fogyasztói bizalom index (FBI) értéke - az előző negyedévi tendenciát követve - közel 7 pontos növekedés után 2012 júniusában 132,4 ponton állt. Bár az index értéke nőtt, a tavalyi (154,2) és tavalyelőtti (172,9) szintet egyelőre meg sem közelíti.
    

Ezzel együtt némiképp javult a háztartások saját anyagi helyzetének és az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetének megítélése is. Ugyanakkor egyre nő azoknak az aránya, akik nem tartják alkalmasnak az időt bárminemű hitel felvételére.
    

Kozák Ákos, a GfK piackutató igazgatója a közleményben hangsúlyozza, hogy a borúlátó tavaszi gazdasági hírek és események után a nyár viszonylag konszolidáltan köszöntött a lakosságra. Sem a belpolitikában, sem a gazdaságban nem érték az embereket olyan mértékű és intenzitású intézkedések, amelyekkel az év első hónapjaiban szembesültek, illetve a forint erősödése is állhat a javuló bizalom hátterében.
    

A fogyasztói várakozások index (FVI) esetében is emelkedés figyelhető meg az év második negyedében: mintegy 3 pontos növekedéssel jelenleg 151,7 pontot ér el. A növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt saját pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése, utóbbi esetében a 12 hónapos várakozások derűlátóbbak lettek.
    

Nőtt a vásárlási hajlandóság is, míg a munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 júniusában gyakorlatilag változatlanok az előző negyedévben tapasztaltakhoz képest: a lakosság fele (50 százaléka) számít a munkanélküliség növekedésére.
    

Lényegében az inflációs várakozások is hasonló képet mutatnak, mint az előző negyedévben, mert a lakosság túlnyomó része (87 százaléka) továbbra is az árak emelkedésére számít. Az előző negyedévhez hasonlóan a válaszadók most is átlagosan 9 százalékos növekedésre számítanak a következő 12 hónapban.
    

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások április-júniusban sem lettek optimistábbak: tízből hatan (62 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számítanak, vagyis arra, hogy csökken reáljövedelmük.
    

A hitelfelvételi kedv a GfK felmérése szerint az eddigieknél is alacsonyabb: a lakosság 26 százaléka - szemben az előző időszakban mért 21 százalékkal - gondolja azt, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. Tízből heten nyilatkoztak úgy, hogy soha nem vennének fel hitelt, szemben a január-márciusi 75 százalékkal. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy a lakosság közel fele (47 százaléka) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százaléka azok stagnálására számít a következő egy évben.
    

A megtakarításokról alkotott vélemények kapcsán elmondható, hogy a válaszadók 33 százaléka bizonytalan azon kérdés eldöntésében, hogy felhasználja-e a megtakarításait egy korábban tervezett vásárlásra, míg 24 százalékuk szerint most egyáltalán nem érdemes nagyobb háztartási eszközt vásárolni.
    

Az ingatlanvásárláson gondolkodók véleménye a számok tükrében nem változott az előző három hónaphoz képest. Ötvennégy százalékra tehető a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya, és a lakosság hasonló aránya tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására viszont mindössze 6 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontban a körülményeket - derül ki a közleményből. (MTI)