Nőtt az államháztartás finanszírozási igénye
A nem-pénzügyi vállalati szektor négy negyedéves finanszírozási képessége a GDP 1,7 százalékát (449 milliárd forint) tette ki. A második negyedévben az államháztartás deficitje a GDP 7,9 százalékára (530 milliárd forint) emelkedett az előző negyedévi 5,0 százalékról (299 milliárd forint) miközben a háztartások megtakarításai is 3,6 százalékról (215 milliárdról) a GDP 7,1 százalékára (472 milliárd forintra) ugrottak.
A nem pénzügyi vállalatok rekord mértékű, a negyedéves GDP összegének 6,3 százalékával (422 milliárd forint) egyenlő nettó megtakarítást eszközöltek az előző két negyedév nettó hitelfelvételével ellentétben. Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2010 második negyedévének végén a GDP 83,7 százalékát tette ki (22.094 milliárd forint).
A nettó adósság a GDP 61,6 százalékát tette ki és 16.271 milliárd forintra nőtt a március végi 16.014 milliárdról. A MNB részletes adatai szerint a magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az elmúlt egy év során a GDP 0,4 százalékával (97 milliárd forinttal) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét.
A külföld nettó finanszírozási igénye (a nemzetgazdaság finanszírozási képessége) 2010 második negyedévével záruló egy évben a GDP 1,3 százalékával (342 milliárd forint) volt egyenlő. Az első negyedévben a mutató a GDP 1,4 százaléka (378 milliárd forint volt). A második negyedévben a külföld finanszírozási igénye a negyedéves GDP 4,6 százaléka (308 milliárd forint) volt, szemben az első negyedévivel, amikor a GDP 0,5 százaléka (31 milliárd forint) volt.
A központi kormányzat finanszírozási igényét (374 milliárd forint) 2010 második negyedévében külföldi hitelfelvétellel, betétei és az általa nyújtott hitelek csökkentésével fedezte, miközben jelentősen nőttek egyéb követelései és csökkentek értékpapír- és egyéb tartozásai. A helyi önkormányzatok finanszírozási igénye (128 milliárd forint) elsősorban a hitelintézeti betétek csökkenésében tükröződött. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási igényét (28 milliárd forint) az egyéb követelések csökkenése és a központi kormányzattal szembeni hiteltartozások növekedése fedezte.
