Nyaralót keres? Nagy változást hozhat egy új szabály
Hazánkban az adatok szerint több mint negyvenre tehető azoknak az üdülőkomplexumoknak a száma, amelyek üdülési jog értékesítésére szakosodtak. S bár az üzletág régóta működik nálunk is, alig 40 ezer család rendelkezik belföldi vagy külföldi üdülési joggal. Pedig kínálat van bőven: a legnépszerűbb hazai gyógyfürdők és wellnessközpontok vonzáskörzetében lévő üdülőktől kezdve a horvát, spanyol, Kanári-szigetek tengerpartjain át az ausztriai síközpontokig széles a paletta.
Mint Sinka Judit, a székesfehérvári Élvit Ingatlaniroda kommunikációs vezetője lapunknak elmondta: rendkívül nagy és szerteágazó az üdülési jog kínálata az ő irodájukban is. Hévízen a tótól tíz percre lévő Hotel Napsugárban például ötszemélyes apartmanban október 16−29-ig tartó üdülési jogért 800 ezer, a Club Dobogómajorban lévő, 6 fős apartman 35. heti üdülési jogáért 1,6 millió forintot kell letenni. Az ausztriai Murauban kétfős, 28. heti jog ára 1,8 millió, míg Horvátországban, Brac szigetén minden páros évben a 23. héten a négycsillagos tengerparti apartman hotelban kétfős üdülési jog 900 ezer forintba kerül.
Érdeklődés azonban évek óta egyáltalán nincs irántuk. Ennek oka az ingatlanszakember szerint, hogy a legtöbb hazai család nem akar évekig ugyanazon a megszokott helyen pihenni. Persze az érdektelenséghez hozzájárult az is, hogy a vásárlók egy része nem tanulmányozta át kellően az üdülési jog sajátosságait, a tulajdonos kötelezettségeit mielőtt belevágott a szerződés megkötésébe. A konstrukció − aminek vannak előnyei, hátrányai, sőt járulékos (például fenntartási stb.) költségei is − "apró részleteiről" legtöbbször az értékesítő cégek képviselői nem nyújtottak megfelelő tájékoztatást.
Utólag pedig már nem lehet a vásárlást visszafordíthatatlanná tenni. Fontos tudni, hogy az üdülőjog egyszer fizetendő ára mellett a karbantartáshoz, felújításhoz és a szolgáltatások minőségének javításához évente fenntartási költséget kell fizetni, aminek összege a helytől, az üdülő minőségi besorolásától és az üdülési hét idejétől függően itthon általában évi 40−80 ezer forint körül van, az ausztriai Murau síterületen 220−300 euró, míg a Kanári-szigeteken 300−400 euró − derül ki az egyik internetes közvetítő ajánlatából. A megvásárolt üdülési szezon értéke az árban is kell, hogy jelentkezzen. Ha ezt vagy a helyszínt valaki változtatni akarja, a cseredíj ára 100−230 euró között alakul.
A most hatályba lépett jogszabály a vásárlók védelmét szolgálja, amikor az említett, többnyire pontatlan szóbeli tájékoztatások miatt például kimondja: a szerződéskötést megelőzően − díjmentesen − írásbeli tájékoztatót kell az érdeklődők részére adni. Ehhez tájékoztatási formanyomtatványok állnak majd rendelkezésre, amelyekben minden lényeges információt − például az üdülési jog ellenértékét, a használat során felmerülő egyéb költségeket stb. − előzetesen a vásárló tudtára kell hozni.
Ugyanígy tisztázni kell a szerződés keretében nyújtandó alapszolgáltatásokat és az alapszolgáltatásokon kívül igénybe vehető létesítmények körét, azok pontos leírását, valamint azt, hogy ezek igénybevételéért a fogyasztónak külön térítési díjat kell-e fizetnie. Az új rendelet a még megfelelő jogszabályi háttér nélkül működő úgynevezett csererendszerre vonatkozó szabályokat is meghatározza. Ugyancsak a fogyasztókat védi az az új rendelkezés, amely egy év és 14 napos elállási határidőt biztosít a fogyasztónak arra az esetre, ha a vállalkozás megsérti az indokolás nélküli elállási joggal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét.
Az üdülési jogot mindig egy konkrét üdülőlétesítmény (szálloda, apartmanház stb.) egy adott szobájára, apartmanjára és egy meghatározott hétre értékesítik. Az ár az üdülő adottságaitól, az apartman méretétől, a szezontól és a hetek számától függ, valamint attól, hogy mennyi időre (20−99 év) kötik a szerződést. Cseredíj ellenében − közvetítő cég segítségével − a jog tulajdonosa elcserélheti üdülési jogát és a hozzá tartozó időt egy másik létesítménybeli apartmanra.
