Nyugdíjpénztárak - Veszteségek? Ugyan már, ki emlékszik rá?
A klasszikus portfoliók tavaly átlagosan 12,11, a kiegyensúlyozottak 17,75, a növekedési portfoliók pedig 25,95 százalékos hozamot értek el. A legjobb, 34,18 százalékos teljesítményt egy növekedési portfolió mutatta fel, a legszerényebb, 5,08 százalékos hozamot pedig az egyik kiegyensúlyozott portfolió. A legnagyobb szórás a növekedési portfolióknál volt, ahol a maximum hozam 34,18, a minimum 9,15 százalék volt, a kiegyensúlyozottaknál a két véglet 23,17, illetve 5,08 százalék, a klasszikusoknál 18,46, illetve 8,84 százalék volt tavaly.
A szövetséghez csatlakozott magánnyugdíjpénztárak vagyonának piaci értéke - elsősorban a befektetési teljesítményeknek köszönhetően - tavaly 39,6 százalékos növekedés mellett 1.783,5 milliárd forintról 2.395,7 milliárd forintra nőtt. Ebből a magánnyugdíjpénztári fedezeti tartalék összesített értéke 2009 végén 2.379,4 milliárd forintot tett ki, aminek 78,62 százaléka a növekedési, 19,67 százaléka a kiegyensúlyozott, 1,71 százaléka a klasszikus portfolió között oszlott meg.
A Stabilitás tagpénztárainál a tízéves átlaghozam 2000-2009. között a klasszikus portfoliónál 7,22, a kiegyensúlyozottnál 6,64, a növekedésinél pedig 5,77 százalék (a 10 éves átlagos infláció 5,9 százalék volt). A tízéves átlaghozamok az előzetes adatok szerint a klasszikus portfoliók kivételével növekedtek az előző tízéves periódushoz képest. A számok alátámasztják, hogy érdemes volt bevezetni a választható portfoliót, ahhoz ugyanis, hogy hosszú távon érdemi reálhozamot érjünk el, nem elég állampapírban tartani a pénztártagok pénzét - mondta Nagy Csaba.
Hamecz István, az OTP Alapkezelő elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta: a hozamokat mindig hosszú távon érdemes optimalizálni. Elmondta: vagyonkezelési szempontból a klasszikus portfolióval van probléma. Mivel még mindig nem határozták meg a szolgáltatásnyújtás szabályait, nem világos, hogy a nyugdíj előtt állók portfolióját mire kell optimalizálni.
Ha ugyanis a vagyonkezelők járadékot nyújthatnak majd, a mostaninál lényegesen hosszabb lejáratú állampapírokban kell tartani a vagyont, míg ellenkező esetben a minimálisra kell mérsékelni a kockázati kitettséget a nyugdíjba vonulásra. Juhász Istvánné, a szövetség főtitkára ismertette: a Stabilitás tagpénztárainál a visszalépésre jogosult 109.828 pénztártag közül az eddig feldolgozott adatok alapján 57.779 személy - a jogosultak 52,61 százaléka - lépett vissza az állami társadalombiztosítási (tb) rendszerbe, velük több mint 55,646 milliárd forintnyi vagyon - pénztártagonként átlagosan közel 1 millió forint - került vissza az államháztartásba.
A kasszák a tagok érdekeit tartották szem előtt, arra törekedtek, hogy mindenki visszalépjen, akinek ez volt az érdeke - hangsúlyozta. Nyugdíja újbóli megállapítását 1.311 fő kérte, ők mintegy 844 millió forintot - fejenként 640 ezer forintot - vittek vissza a nyugdíjalapba. A vissza nem lépők döntésében a főtitkár szerint szerepet játszhatott a tavalyi kiemelkedő hozam is, az, hogy sikerült a korábbi veszteségeket kompenzálni.
A Stabilitáshoz az idei évtől hat pénztár (a Quaestor két nyugdíj- valamint egészségkasszája, a Budapest magán- és önkéntes pénztár, valamint az Erste nyugdíjpénztára) csatlakozott. Ennek révén már a szövetség tagpénztárai kezelik a hazai magánnyugdíjpénztári tagok megtakarításainak több mint 96 százalékát, az egészségpénztári tagok vagyonának közel 90 százalékát, és vezetik az önkéntes nyugdíjpénztári tagok több mint 92 százalékának a számláját.
