Orbán: 2016-ra 4 százalékos növekedés a cél Magyarországon
"Aki a magyarokkal köt üzletet, az az Európai Unió növekedési motorjával kerül kapcsolatba" - mondta Közép-Európára utalva a kormányfő a mintegy 250-300 üzletember - köztük több mint száz magyar vállalat képviselője - előtt. Hozzátette, Magyarország Európa egyik legversenyképesebb gazdasága, ahol komoly termelési központ jött létre, és kiépült egy fontos kutatás-fejlesztési hálózat.
Azt is hangsúlyozta, hogy az a cég, amely jelen van Magyarországon, jelen van az 500 milliós EU-s piacon is. Magyarország gazdasági helyzetéről szólva a miniszterelnök emlékeztetett az EU-val folytatott vitákra, majd megjegyezte, hogy a magyar gazdaságpolitikát unortodoxnak szokták nevezni.
"A helyzet úgy áll, hogy megtaláltuk azt a valóban szokatlan elemeket is tartalmazó gazdaságpolitikát, amellyel versenyképessé tettük Magyarországot" - jelentette ki. Kormánya intézkedései közül megemlítette a 16 százalékos személyi jövedelemadót, az alacsony társasági adót és a munkaalapú gazdasági rendszert, amellyel kapcsolatban közölte: a cél a teljes foglalkoztatottság elérése. Ez azt jelenti, hogy "a munkanélküliséget 3-4 százalékra fogjuk leszorítani", így lényegében mindenki folyamatosan talál majd munkalehetőséget - mondta Orbán Viktor.
Felhívta a figyelmet egyúttal arra, hogy Magyarországon megvan a politikai stabilitás, ami manapság kulcskérdés, Kínának is ez óriási előnye. Az április 6-i magyarországi parlamenti választásra utalva hozzátette, "jó esélyünk van arra, hogy a magyar emberek a politikai stabilitás mellett fognak szavazni". A kormányfő a magyar gazdaság területei közül a kínai üzletemberek figyelmébe ajánlotta a víz- és hulladékgazdálkodást, a közlekedésszervezést, a környezetvédelmi károk kezelését, az autóipart, a mérnöki szolgáltatásokat, az energiaszektort, a turizmust, az orvosiműszer-gyártást, a gyógyszer- és élelmiszeripart, valamint a mezőgazdasági termesztési rendszereket.
Közölte továbbá, hogy szeptembertől kétszázzal növelik a kínai fiataloknak kínált magyar állami ösztöndíjak számát. Orbán Viktor beszámolt a kínai központi bank, a Bank of China elnökével szerda reggel folytatott tárgyalásáról is, amelyen megállapodtak: a Bank of China Magyarországon hozza létre regionális központját, és egy fiókhálózatot is kiépít a közép-európai aktivitást mutató kínai cégek pénzügyi kiszolgálása érdekében. Szavait azzal zárta, hogy "Magyarországot az elmúlt száz évben rendszeresen gúnyolták Európában azért, mert ázsiai" eredetű nép, ezért ma "jókat mosolygunk azon, ami a világgazdaságban történik, hogy a sokszor gúnyként emlegetett ázsiai származásunk hirtelen milyen kapós lett a világban, mert nyilvánvaló, hogy a világgazdaság súlypontja áthelyeződik nyugatról keleti irányba".
A CCPIT és a magyar Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) által közösen szervezett fórumon Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára stratégiai együttműködési megállapodást írt alá a magyar kabinet nevében a kínai Wanhuával, a BorsodChem tulajdonosával. Emellett több más vállalatközi egyezmény is született a tanácskozáson. Szijjártó Péter beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar kormány keleti nyitás stratégiájában nagyon fontos alappillér a kínai kapcsolatok stratégiai szintre emelése.
Kijelentette: a kabinet az egyik legversenyképesebb befektetési környezetet hozta létre Magyarországon, és készen áll, hogy a kínai befektetőknek közvetlen támogatást nyújtson, továbbá hogy tíz éven keresztül fejlesztési adókedvezményt adjon a Magyarországon munkahelyeket létrehozó cégeknek. A kormányfő ezt megelőzően, reggel külön is találkozott a magyar üzletember-delegációval. Rövid köszöntőjében jól megalapozottnak nevezte a kínai-magyar kapcsolatrendszert. Kifejtette: Kína törekszik kiépíteni kapcsolatait Közép-Európával, de az a fajta nyitottság, amely nem gyanakvással fogadja a kínaiakat, csak Magyarországon van meg.
A pekingi látogatás céljai között említette Kína és a közép-európai országok turisztikai együttműködésének budapesti regionális központjáról szóló végleges szerződés aláírását, valamint hogy közelebb kerüljenek a Magyarország és Kína közötti közvetlen légi járat visszaállításához. Megjegyezte, a mezőgazdasági együttműködés kiszélesítése is tervben van, hogy Magyarország többfajta állat húsát is exportálhassa az ázsiai országba. Emellett rámutatott arra, hogy az EU következő hétéves költségvetési ciklusát nézve megállapítható: az unió gyakorlatilag abbahagyta Közép-Európa infrastrukturális beruházásainak finanszírozását, a közösségi büdzsében szinte alig szerepel út- és vasútépítés, energiarendszer-fejlesztés.
Ezért itt a lehetőség, hogy Kína, ha akar, részt vegyen Közép-Európa infrastruktúrájának fejlesztésében - hangsúlyozta, felhívva a figyelmet ezzel kapcsolatban a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal kínai közreműködéssel történő modernizálására. "Gyakorlatilag egy kínaiak által épített TGV-ről beszélünk" - fogalmazott, emlékeztetve arra is, hogy a pireuszi kikötőt már kínaiak üzemeltetik, akiknek az áruszállítás lebonyolítása érdekében fontos e vasútvonal korszerűsítése. Orbán Viktor hivatalos programja folytatásaként délután az Országos Népi Gyűlés épületében Li Ko-csiang kínai miniszterelnökkel tárgyal, majd a találkozó után a két kormányfő jelenlétében több kétoldalú megállapodást is aláír a kínai és a magyar fél.
