Orbán: megvédjük zsidó honfitársainkat
"Ameddig én ezen a helyen állok, Magyarországon senkit sem érhet semmilyen bántódás hite, meggyőződése vagy származása miatt. Szeretném világossá tenni (...), hogy mi, magyarok megvédjük zsidó honfitársainkat. A magyar nemzet megszenvedte a diktatúrákat. Nem fogjuk hagyni, hogy bárki, bármely politikai irányzat, gazdasági erő vagy éppen külföldi hatalom ismét eltérítse Magyarországot demokratikus meggyőződésétől, a szabadság szeretetétől vagy az emberi méltóság feltétlen tiszteletétől" - jelentette ki, az emberi méltóság melletti egységre szólítva fel az ország polgárait Orbán Viktor a szocialista Steiner Pál azonnali kérdésére.
A kormányfő ugyanakkor visszautasította az MSZP-s politikusnak azt a követelését, hogy kezdeményezze Németh Zsolt külügyi államtitkár menesztését. Steiner Pál szerint az államtitkár lagymatag, felkészületlen és hanyag választ adott a zsidó származású kormánytagok és képviselők listázását szorgalmazó jobbikos képviselőnek, hiszen mindössze azt mondta: ilyen kutatást nem támogat. Az államtitkár ezzel részese lett "a kérdésnek álcázott náci provokációnak" - fogalmazott. A miniszterelnök az ellenzéki kritikát visszautasítva kijelentette: Németh Zsolt egész politikai pályafutása a kisebbségek, az elnyomottak és a megkülönböztetést elszenvedők melletti kiállás jegyében telt. "Becsületesebb embert erre a munkára aligha találhatnak" - hangsúlyozta.
Orbán Viktor megköszönte Rogán Antal Fidesz-frakcióvezetőnek, hogy "megfelelő súllyal, barátsággal és emberséggel" képviselte a kormányzó pártokat a nácizmus elleni vasárnapi tüntetésen. Steiner Pál viszonválaszában azt mondta, elsősorban nem szavakat, hanem tetteket várnak a kormánytól és a miniszterelnöktől. A kormányfő erre úgy reagált: "egyszer önt megtámadták a származása miatt itt a parlamentben. Akkor megígértem önnek, hogy bármi is történik, rám számíthat. Most hiába beszél kettős beszédről, hiába nem fogadja el a gesztusunkat, akkor is: ha önt bármilyen bántódás éri, ránk számíthat, mi meg fogjuk önt védeni".
Az LMP-s Szabó Tímea azonnali kérdésében idézte Orbán Viktor pénteki rádióinterjúját, amelyben a kormányfő úgy vélekedett, hogy a hajléktalansággal kapcsolatos Ab-határozat "életszerűtlen", és igenis meg kell adni a jogot az önkormányzatoknak ahhoz, hogy úgy dönthessenek: közterületeiken ne élhessenek életvitelszerűen hajléktalanok. Az ellenzéki politikus ezzel kapcsolatban azt kérte a miniszterelnöktől, nyugtassa meg őt, ezt nem úgy értette, hogy lábbal akarja tiporni az Ab döntéseit. Orbán Viktor válaszában megismételte, hogy életszerűtlennek tartja az Ab-döntést, de köteles azt tiszteletben tartani. Közölte: nemzeti konzultációba kezd a megyei jogú városokban, hogy kikérje az ott lakók álláspontját a kérdésről. Ha e vélemények eltérnek az Ab-állásfoglalástól - folytatta -, akkor a kormányzat olyan indítványokat terjeszt a Ház elé, amelyek jogszerűen lehetővé teszik, hogy a többség akarata érvényesüljön ebben az ügyben.
Az alaptörvényre kitérve úgy fogalmazott, az alkotmány egy emberi alkotás, de meg is lehet változtatni. Az Ab a közelmúltban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát. Lukács Zoltán (MSZP) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Századvég-csoport között létrejött, összesen 3,1 milliárd forint összértékű, például szakpolitikai tanulmányok, sajtófigyelés és -elemzés elkészítésére vonatkozó keretszerződésekről kérdezte a miniszterelnököt. Az ellenzéki politikus szerint ezek a tanulmányok, projektek átláthatatlanul, titokban készülnek, és - mint hozzátette - nem ismertetik őket a nyilvánossággal, holott pedig ez szükséges lenne.
Válaszában Orbán Viktor elmondta, hogy míg a szocialista kormányok 18 milliárd forintot költöttek el ilyen tanulmányok elkészíttetésére, addig a jelenlegi kabinet eddig körülbelül hárommilliárd forintnál tart. A publicitásról szólva a kormányfő közölte: "minden olyan tanulmányt szívesen nyilvánosságra hozunk, amelynek a javaslatait megfogadtuk, de nem áll módomban nyilvánosságra hozni olyan tanulmányokat és olyan javaslatokat, amelyekkel belső viták után végül is szemben foglaltunk állást". A jobbikos Volner János azonnali kérdésében úgy vélekedett, hogy töretlenül folytatódnak a megszorítások, csakúgy, mint a szocialisták idején. A kormányváltás óta idén októberig 1506 milliárd forinttal nőtt az ország államadóssága, miközben a kormány "felélte" a magán-nyugdíjpénztári vagyon 90 százalékát is - ismertette.
Orbán Viktor reagálásában ismét kijelentette: kormánya nem hajlandó további lakossági megszorításokat végrehajtani, a nyugdíjak reálértékét pedig megőrzik. Jelezte, hogy az államadósságot a nemzeti össztermékhez kell viszonyítani. A miniszterelnök egyúttal közölte, hogy az adósságcsapdából való kiszabadítás több lépésből áll: ezek között van az államadósság csökkentése, a családok, az önkormányzatok, majd az egyetemek és sportszervezetek adósságának leszorítása, a következő félévben pedig a devizában eladósodott vállalkozásoknak kínál majd ilyen programot a kabinet.
A jobbikos Z. Kárpát Dániel a magyar EU-tagsággal kapcsolatban azonnali kérdésében arról beszélt, hogy a következő időszakban drámai módon csökkenhetnek a Magyarországnak szánt uniós források, ráadásul egy ütemterv szerint a tagországok szuverenitását is egy "közös alapba kellene dobni".
"A magyarok nem erre az együttműködésre szavaztak" - jelentette ki.
Orbán Viktor válaszában úgy foglalt állást, hogy helyes döntés volt a csatlakozás, az unión belül kell maradni, és ott kell megvédeni az ország érdekeit. "Maradunk és harcolunk" - összegezte a kormányfő, hozzátéve, hogy ebben a pillanatban semmilyen alapszerződés-módosítást nem támogat sem Magyarországon, sem az Európai Unióban.
Harangozó Gábor (MSZP) is a legutóbbi európai uniós csúcstalálkozóról beszélt. Szerinte a miniszterelnök harcolni ment Brüsszelbe, de két és fél év alatt sem jutott el addig a felismerésig, hogy szövetségeseinkkel nem harcolni, hanem tárgyalni kell, mert "a Budapestről kiosztott kokik és sallerok bumerángként térnek vissza, és a mi fejünkön koppannak". Hozzátette: a szocialista kormány nyolcezer milliárd forint támogatást szerzett, most viszont ezermilliárdokat veszíthet az ország.
A miniszterelnök erre azt mondta, belefáradt, hogy olyan fiatal képviselők ócsárlását hallgassa, akik "azt sem tudják, mi fán terem az Európai Unió". Hozzátette: keresi azokat a pontokat, amelyekről - mivel nemzeti érdekről van szó - értelmesen tud beszélni a kormányoldal és az ellenzék. "Ami itt történik, az nem a szóértés kísérlete. Nagyon sajnálom" - mondta.
Az MSZP-s politikus erre azt sürgette, hogy a kormány az e ciklusra kapott uniós támogatás felhasználása érdekében haladéktalanul indítson lakásfelújítási programot. A kormányfő nem élt a viszonválasz lehetőségével.A jobbikos Mirkóczki Ádám a cigányság integrációjával foglalkozó októberi országgyűlési vitanap kapcsán tett fel kérdést a miniszterelnöknek: a vitanappal megoldottnak érzi-e a kormány a problémát?
A vitában szerinte valódi javaslatokat csak a Jobbik fogalmazott meg, ám a kormányoldal képviselői között is voltak olyanok, akik ezek jelentős részét pozitívan értékelték. Ezek közé sorolta a bentlakásos iskolák kialakítását és a bűnözés felszámolását. Hozzátette: azóta is számos bűncselekmény bizonyította, hogy még mindig van tennivaló. A miniszterelnök szerint "a vitanap kultúrája még töredékesnek látszik" a parlamentben, hiszen arról az illetékes bizottság nem készít összegzést, és a Ház sem fogad el határozatot. "Egy dolog, hogy megtörténik a vitanap, de nem tudjuk, hogy mi végre" - fogalmazott.
Elmondta ugyanakkor, hogy a kormány minden vitanap után összefoglalót készít magának, és megvizsgálja, hogy a javaslatokat be tudja-e építeni a politikájába. Amelyekkel egyet tudnak érteni a kabinet tagjai, azokból kormányzati akciótervek lesznek - közölte.
