Orosz lapok a tervezett AGRI gázvezetékről és Magyarország csatlakozásáról

A lap megállapította: a gázvezetékhez még nem készültek tervek és megvalósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás és megbízható gázforrás sem. A Bakuban szerdán a három résztvevő ország állami földgáz-ipari konszernjei által megalapított vegyes vállalat egyelőre a tervezett vezeték megvalósíthatósági terveit dolgozza majd ki. Az elképzelések szerint a Kaszpi-tengeri Sah-Deniz lelőhelyről a Baku-Tbiliszi vezetéken át a Fekete-tengerhez jut, ahol a grúziai Kuleviban cseppfolyósítják, és tankhajókon jut tovább Romániába.

A Kommerszant szerint egyelőre nem tudni semmit a vezeték finanszírozásáról, de a megállapodásban szerepel, hogy a résztvevő államok semmiféle garanciát nem nyújtanak. A lap grúz forrásokból úgy tudja: egyelőre minden részlet az előzetes vita stádiumában van, vagyis még semmi nem konkrét. Ez megmagyarázza azt is, hogy a bakui csúcson többnyire politikai kérdésekről esett szó - írta a lap.

Nincs továbbá megbízható gázforrás. Az azeri fél ugyan állítja, hogy lesz elegendő gáz, de szakértők erősen kétlik, hogy ezt Baku a közeli jövőben rendelkezésre tudja bocsátani. A Sah-Denizben kitermelt gázmennyiséget ugyanis már eladta: nagy vásárló Grúzia és Törökország, Irán évi egymilliárd köbmétert vesz, a Gazprom pedig szeptember elején megállapodást írt alá az eddigi évi egymilliárd köbméter kétmilliárdra emeléséről, s a felek hangsúlyozták a további emelési terveiket.

A moszkvai kormány és a külügyminisztérium forrásai úgy nyilatkoztak, hogy Oroszországot teljesen hidegen hagyja az AGRI terve, mert Azerbajdzsán minden eladó gázát a Gazprom vásárolja fel, az állítólagos azeri tartalékokról szóló közléseket pedig még egyetlen független szakértő sem erősítette meg, ráadásul az AGRI a Nabuccótól vonja el a gázt. Bakui források szerint a találkozón ezért nem vett rész José Manuel Barroso, az EU Bizottságának elnöke és Peter Ottinger energetikai biztos.

A csúcson részt vett Orbán Viktor magyar kormányfő - említette meg a lap, s rámutatott: Magyarországon az éves gázfogyasztás mintegy 14 milliárd köbméter, s ennek mintegy 80 százaléka érkezik Oroszországból. Tekintettel arra, hogy az ország most egyesíti gázvezeték-rendszerét Horvátországgal és Szerbiával, az AGRI megépülése azzal járhat, hogy a Gazprom elveszti piaca jelentős részét e három országban.

A RoszBizniszKonszalting orosz tanácsadó cég honlapján azt emelte ki a magyar részvétellel kapcsolatban, hogy a nemzeti fejlesztési minisztérium és a külügyminisztérium korábbi közlései szerint a kormány AGRI iránti érdeklődése nem jelenti azt, hogy Magyarország letett a Nabuccóban való részvételről, hanem továbbra is prioritásnak tekinti azt. A Reszpublika című hírportál Natik Aliyev azeri ipari és energetikai minisztert idézte, aki szerint Magyarország csatlakozása lehetővé teszi, hogy az Azerbajdzsáni gáz eljusson Ausztriába is.

A honlap szakértőket idézve azt írta, hogy a projekt a Nabuccóval ellentétben megvalósíthatónak látszik, s gyorsan halad előre. Egy elemző úgy vélte: a jelek szerint Baku csalódott a Nabucco megvalósulásának menetében, és minden lehetőséget üdvözöl, hogy a Sah-Deniz lelőhelyen kitermelt gázt ne Moszkvának, hanem másnak adja el, a Grúzián át vezető útvonal pedig csökkenti a török tranzittal járó kockázatokat.