Oszkó - Magyarország az EBRD tőkeemelési törekvése mellett áll
A magyar pénzügyminiszter, aki a nap folyamán tett rövid londoni látogatása során találkozott az EBRD elnökével és szakértőivel, programja végeztével az MTI-nek elmondta: tárgyalásai során szóba került, hogy a magyarországi helyközi közlekedés átalakításában az EBRD esetleg szerepet tudna vállalni. Oszkó Péter azt mondta: ebben az ügyben Magyarországnak még "hivatalos formában is meg kell keresnie" az EBRD-t, de az nyilvánvaló, hogy a kelet-európai átalakuló térség finanszírozására csaknem húsz éve alakult londoni bank ezen a területen rengeteg szakértelemmel és tapasztalattal bír.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy milyen szakaszban jár a bank tőkeemelésének ügye, Oszkó Péter azt mondta: ebben a folyamatban egyelőre nehéz határidőket kijelölni; mindenesetre az EU pénzügyminisztereinek közös és határozott álláspontot kell kialakítaniuk, mert ez segítheti a végső döntést. Magyarország pártolja az EBRD tőkeemelését, mert olyan bankról van szó, amely "képes és hajlandó" finanszírozni a gazdasági szereplőket, s ilyen módon a gazdaság fejlesztését.
Thomas Mirow bankelnök az EBRD május közepi londoni közgyűlését záró sajtóértekezletén azt mondta: a rendezvényen megkezdődtek az előzetes viták a fenntartható mértékű finanszírozási értékről és ezzel kapcsolatban az esetleges tőkeemelés lehetőségéről. Mirow akkori beszámolója szerint egyesek "nagyon pártolták" a tőkeemelést, mások viszont azon a véleményen voltak, hogy "ha lehetséges", a bank jegyzett tőkéje maradjon a jelenlegi - 20 milliárd eurós - szinten. A vita "nem volt megosztó", de nem is jött létre "azonnali, széles körű konszenzus" - jellemezte a májusi közgyűlésen e kérdésben kialakult helyzetet az EBRD elnöke. Hozzátette: a mostani tőkekészlettel 7-8 milliárd euró közötti éves finanszírozási keret tartható fenn.
Az EBRD igazgatótanácsa a múlt héten jóváhagyta, hogy egymilliárd euróval 8 milliárd eurós rekordra emelkedjen az átalakuló országoknak 2009-ben folyósítandó finanszírozási összeg. Ez 52 százalékkal több a működési területhez tartozó országcsoportnak tavaly nyújtott EBRD-finanszírozásnál. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a londoni Cityben forgalomban lévő, a magyar költségvetési helyzetről egyre jobb véleményeket megfogalmazó szakértői elemzésekről, Oszkó Péter azt mondta: ha nem lenne válság, s a magyar gazdaság teljesítménye a potenciális növekedés szintjén tudna bővülni, akkor már pozitív lenne a költségvetési egyenleg.
A pénzügyminiszter reálisnak nevezte a Bank of America-Merrill Lynch (BoA-ML) bankcsoport londoni befektetési részlegének pénteki elemzését, amelyben az állt, hogy a magyar kormány által végrehajtott "masszív" - 7 százalékos GDP-arányos - prociklikus költségvetési szigorítási program nyomán jövőre várhatóan a GDP-érték hozzávetőleg 1 százalékának megfelelő többletbe fordul a strukturális költségvetési mérleg. A BoA-ML londoni elemzői szerint ebből 6 százalékos GDP-arányos elsődleges strukturális többlet is következhet.
Oszkó Péter elmondta: Magyarország ebben a naptári évben már nem tervez további devizaalapú kötvénykibocsátást. A lejáró devizaalapú államadósság megújításáról értelemszerűen gondoskodni kell, ami azonban azt jelenti, hogy ilyen kibocsátás legkorábban a jövő év során történhet - tette hozzá. Ennek valószínű mértékéről a pénzügyminiszter csak annyit mondott: a lejáró adósság ütemének megfelelően érdemes ilyen kibocsátást tervezni, mert nem cél a devizakomponens növelése az államadósságban.
