Oszkó - Jól vizsgázott az ország, de tartani kell a 3,8 százalékos hiányt 2010-ben
2009. 07. 01. 11:00
Oszkó Péter szerint a 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiányt 2010-re nem lehet "elmozdítani", nemcsak azért, mert ezt a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hanem azért, mert a piacok is ezt várják el Magyarországtól - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A pénzügyminiszter a Magyar Televízió Napkelte című műsorában szerda reggel hozzátette: a piacok "ezért kezdték el jutalmazni Magyarországot". Ehhez meg kell tenni ésszerű lépéseket - mondta, és ezek közé sorolta a MÁV központi állami támogatásának lefaragását, az önkormányzatok központi támogatásának csökkentését. Kifejtette: a MÁV-ra "irdatlan pénzeket", éves szinten 250 milliárd forintot költ el az ország most is, sokkal többet, mint amekkora összeget a 13. havi nyugdíj jelent. Hozzátette: az önkormányzati rendszerre is nagyon sokat költenek, nem a leghatékonyabb módon. Az országnak tartania kell magát ahhoz a pályához, ami láthatóan a magyar gazdaság javát szolgálja, ezért "ezeknek a feladatoknak is neki kell mennünk". Elmondta: "ha megnézzük a forint árfolyamát, megnézzük a tőzsdeindexeket, a rövid távon eredményt produkáló mutatókat, az elmúlt negyedévnek már komoly eredménye volt". Arra a kérdésre, hogy a kedden nyilvánosságra hozott IMF-országértékelésben a nemzetközi pénzügyi intézmény kockázatokat is megfogalmazott, úgy válaszolt a pénzügyminiszter: "nem emiatt a kormány miatt lát a Valutaalap kockázatokat". Hozzátette, az IMF-jelentés még az adótörvényekre vonatkozó hétfői végszavazás előtt fogalmazódott meg az IMF küldöttségének májusi látogatása után. Az ország most jól vizsgázott, bebizonyította, hogy képes "a helyzethez felnőni" - utalt a pénzügyminiszter a jövő évi adótörvények hétfői elfogadására. Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésére azt mondta: a kormányzat az idén 6,7 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, ebben az esetben még fontosabb a küzdelem a munkahelyek megtartásáért. Hozzátette: a kormánynak el kellett döntenie, hogy rövid távon a kkv-k számára csökkentse a foglalkoztatás költségeit, vagy küzdjön a feketegazdaság ellen. A kormány végül a foglalkoztatás erősítését választotta - mondta. Oszkó Péter védelmébe vette a vagyonadó elfogadott koncepcióját. Elmondta: ebből az adónemből a kormány éves szinten mintegy 50 milliárd forint költségvetési bevételt vár, de a vagyonadó összességében csak a lakásállomány 5 százalékát érinti, meglehetősen konzervatív számítás alapján. Megemlítette, hogy a cégeknek is kell vagyonadót fizetniük azok után az ingatlanok után, amelyeket lakás céljából hasznosítanak.
A pénzügyminiszter a Magyar Televízió Napkelte című műsorában szerda reggel hozzátette: a piacok "ezért kezdték el jutalmazni Magyarországot". Ehhez meg kell tenni ésszerű lépéseket - mondta, és ezek közé sorolta a MÁV központi állami támogatásának lefaragását, az önkormányzatok központi támogatásának csökkentését. Kifejtette: a MÁV-ra "irdatlan pénzeket", éves szinten 250 milliárd forintot költ el az ország most is, sokkal többet, mint amekkora összeget a 13. havi nyugdíj jelent. Hozzátette: az önkormányzati rendszerre is nagyon sokat költenek, nem a leghatékonyabb módon. Az országnak tartania kell magát ahhoz a pályához, ami láthatóan a magyar gazdaság javát szolgálja, ezért "ezeknek a feladatoknak is neki kell mennünk". Elmondta: "ha megnézzük a forint árfolyamát, megnézzük a tőzsdeindexeket, a rövid távon eredményt produkáló mutatókat, az elmúlt negyedévnek már komoly eredménye volt". Arra a kérdésre, hogy a kedden nyilvánosságra hozott IMF-országértékelésben a nemzetközi pénzügyi intézmény kockázatokat is megfogalmazott, úgy válaszolt a pénzügyminiszter: "nem emiatt a kormány miatt lát a Valutaalap kockázatokat". Hozzátette, az IMF-jelentés még az adótörvényekre vonatkozó hétfői végszavazás előtt fogalmazódott meg az IMF küldöttségének májusi látogatása után. Az ország most jól vizsgázott, bebizonyította, hogy képes "a helyzethez felnőni" - utalt a pénzügyminiszter a jövő évi adótörvények hétfői elfogadására. Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlésére azt mondta: a kormányzat az idén 6,7 százalékos gazdasági visszaeséssel számol, ebben az esetben még fontosabb a küzdelem a munkahelyek megtartásáért. Hozzátette: a kormánynak el kellett döntenie, hogy rövid távon a kkv-k számára csökkentse a foglalkoztatás költségeit, vagy küzdjön a feketegazdaság ellen. A kormány végül a foglalkoztatás erősítését választotta - mondta. Oszkó Péter védelmébe vette a vagyonadó elfogadott koncepcióját. Elmondta: ebből az adónemből a kormány éves szinten mintegy 50 milliárd forint költségvetési bevételt vár, de a vagyonadó összességében csak a lakásállomány 5 százalékát érinti, meglehetősen konzervatív számítás alapján. Megemlítette, hogy a cégeknek is kell vagyonadót fizetniük azok után az ingatlanok után, amelyeket lakás céljából hasznosítanak.
Felügyeleti biztos a Quartz Alapkezelőné
A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost rendelt ki a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt.-hez annak további jogszerű működésének szavatolása érdekében, ugyanis a társaság vezérigazgatója jelenleg nem tudja ellátni a feladatát.
Leáldozhatott a Bitcoin aranykora? A Bloomberg stratégája további eséstől tart
A Bitcoin egyre gyengébben teljesít az aranyhoz és a hosszú lejáratú amerikai államkötvényekhez képest, ami a szélesebb részvénypiac számára is figyelmeztető jel lehet. Mike McGlone, a Bloomberg Intelligence vezető árupiaci stratégája szerint a kriptovaluta tartós alulteljesítése arra utalhat, hogy a Bitcoin korábbi kiemelkedő időszaka véget ért.
Kármán András: a Wekerle Plusz programmal új korszak kezdődik az ingatlanpiacon
A Wekerle Plusszal új korszak kezdődik az ingatlanpiacon - közölte a pénzügyminiszter szombaton Facebook-oldalán, azzal összefüggésben, hogy a megszűnő Otthon Start programban elérhető 3 százalékos hitelt már csak az eddig, vagyis október 31-ig megkötött adásvételi szerződésekhez lehet igényelni.
Megkezdődtek az újabb szociális tüntetések a francia városokban
Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett szombat délután megkezdődtek a francia nagyvárosokban a szakszervezetek által a megélhetési gondok elleni tiltakozásul harmadik alkalommal szervezett szociális megmozdulások, amelyekhez csatlakoztak az egykori sárgamellényesek és a közoktatás javítását követelő diákok is.
Növekszik az MTA és a kutatóhálózat támogatása
Az ideihez képest mintegy 6,6 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhat jövőre a Magyar Tudományos Akadémia (MTA), a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hálózat támogatása pedig mintegy 6,3 milliárd forinttal nő a 2027-es központi költségvetés tervezete szerint.
Az egészségügy kiadásai 510 milliárd forinttal nőnek
Az egészségügy ismét megkapja a méltó figyelmet és költségvetési forrásokat, az ágazat kiadásai 510 milliárd forinttal emelkednek – olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
Tovább javul a munkából élők vásárlóereje
A bruttó átlagkereset 5,6 százalékkal, a nettó átlagkereset - a minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés hatására - 6,3 százalékkal emelkedik, így a munkából élők vásárlóereje tovább javul - olvasható a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatban, amelyet pénteken éjszaka nyújtott be a kormány a parlamentnek.
Önköltségi ár alatt a hazai sertés- és tejtermelők
Súlyos piaci nyomás alatt áll a hazai állattenyésztés: a sertés- és a tejágazatban dolgozó termelők jelentős része jelenleg az önköltségi árak alatt kénytelenek értékesíteni, így minden megtermelt kilogramm alapanyag veszteséget generál a gazdaságok számára.
Készpénzként kezeltetné a stabilcoinokat a Circle: új szabályokat kér az SEC-től
A Circle azt szeretné elérni, hogy az amerikai értékpapír-felügyelet a megfelelő feltételeket teljesítő fizetési stabilcoinokat készpénzként kezelje a tervezett kriptós tőkebevonási szabályokban. Az USDC kibocsátója emellett eltörölné a brókercégek ilyen eszközeire alkalmazható 2 százalékos tőkeszámítási levonást.
Nem csak az számít, mennyi fát termel az erdő: százmilliárdokat érhet, ha tovább állva marad
Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését, de az ehhez szükséges legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben keresendő. Kis András, Rácz Viktor, Szajkó Gabriella és Ungvári Gábor, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont munkatársainak modellezése szerint már a jelenlegi európai karbonárakhoz hasonló ösztönzők is alapvetően megváltoztathatnák a hazai fakitermelési döntéseket. Ha több fa maradna hosszabb ideig az erdőkben, egy jól kitalált karbonárazás 2050-ig mintegy 3,1 milliárd euróval csökkenthetné a magyar klímasemlegességi átmenet költségét.
5 kriptovaluta amelyik az árral szemben is emelkedni tud
A Stacks közel 8 százalékos emelkedéssel vezeti az elmúlt 24 óra kriptopiaci toplistáját, miközben az Ondo és az Aave mögött több százmillió dolláros napi kereskedés áll. A zöld számok azonban eltérő történeteket takarnak: új pénzügyi termékeket, tokenvásárlási programot, adatvédelmi fejlesztéseket és egy biztonsági incidens utáni lehetséges megkönnyebbülést.
