Pénzügyi felügyelet - Történelmi léptékű változások
Szász Károly, a PSZÁF elnöke az Országgyűlés honlapján közzétett beszámolóban egyebek között kiemeli: a felügyeletnek a gazdasági-pénzügyi válság által hátrahagyott károk felszámolása során minden eddigit meghaladó mennyiségű, számos területet érintő problémával kell megküzdenie, de az ehhez szükséges eszközök is növekvő mértékben állnak rendelkezésére. Az Országgyűlés által 2010-ben elfogadott új státusztörvény a felügyeletet – az Alkotmány módosítása révén – önálló alkotmányos szervként határozta meg, s ezáltal tovább erősítette függetlenségét.
"Végre az a hatóság is közvetlen szabályozói jogkört kapott, amely legközelebb van a pénzügyi szektor intézményeihez, s elsőként érzékeli az azoknál végbemenő változásokat" - fogalmazott az elnök. Szász Károly ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a felügyelet akkor tud szabályozási lépésekkel gyorsan és rugalmasan reagálni a piaci környezeti változásokra, ha a jogszabályok tovább szélesítik majd azokat a tárgyköröket, amelyekben – felügyeleti rendeletalkotási lehetőségének biztosításával – szabályozási beavatkozási lehetőségei bővülnek.
Az elnök emlékeztet arra, hogy a beszámolót elkészítő felügyeleti vezetés 2010 júliusában lépett hivatalba. Elismeri, munkáját nagymértékben megalapozta, hogy a korábbi elnök, Farkas Ádám - a Felügyeleti Tanács korábbi működéséből származó komoly hiányosságokat érzékelve - már az év elején számos célirányos változtatást hajtott végre a szervezeti struktúrában. Az év további részében sor került a felügyeleti státusz nemzetközi elvárásoknak is megfelelő, jelentős mértékű megerősítésére, és a belső szervezet továbbfejlesztésére.
A szükségessé vált szervezeti és vezetői változtatásokat úgy kellett lebonyolítani, hogy felügyelet közben a gazdasági-pénzügyi válság miatt meggyengült pénzügyi piacokon maradéktalanul elláthassa felügyelési alaptevékenységét - mutat rá a jelentés. Az új vezetés új kihívásokra adott egyik lényeges válasza a prudenciális felügyelés helyszíni (on-site) és nem-helyszíni (off-site) ágait ellátó elkülönült szervezeti egységek kialakítása volt, elsősorban a helyszíni szakaszt is magában foglaló rendszeres átfogó ellenőrzések érdemi erősítése érdekében.
Külön szervezeti egység jött létre a kibocsátói tevékenység felügyeletére is. További szemléletváltást jelent, hogy a felügyelet a jövőben áttér a felügyelt szektorok kockázatait jobban feltáró intézménytípus szerinti vizsgálati kézikönyvek alkalmazására. A PSZÁF a kockázatok pontosabb felmérése érdekében korszerűsítette monitoring mutatóit, a felügyeleti felülvizsgálati folyamatra (SREP) vonatkozó módszertani útmutatót az időközben bekövetkezett európai szabályozói változásokhoz igazította.
Az elnöki bevezető szerint a felügyelet szabályozási, jogalkotási kezdeményezéseinek és szakértői közreműködésének köszönhetően javult a fogyasztók helyzete és a piac biztonsága. A felügyelet javaslatait fogadta el az Országgyűlés, amikor a hitelintézeti törvény módosításával a devizaalapú lakáshitel- és pénzügyi lízingszerződések esetében a deviza-középárfolyam vagy az MNB hivatalos devizaárfolyam alapján történő átváltást írta elő a hitelező intézmények számára.
A PSZÁF részese volt annak a szakmai munkának is, amelynek eredményeképpen a jogalkotó csökkentette az előtörlesztés költségeit, megtiltotta a fogyasztó számára hátrányos egyoldalú szerződésmódosítást, illetve kormányrendeletben szabályozta a kamatváltozásból eredő szerződésmódosítás lehetőségét, és előírta, hogy a szerződés felmondását követő 90. nap után további költségeket már nem lehet felszámítani. A pénzügyi válság erősen kikezdte a fogyasztók pénzügyi rendszerbe vetett bizalmát.
A bizalom helyreállításának és erősítésének egyik fontos eleme a felügyelet fogyasztóvédelmi szerepének erősítése. Ennek keretében 2010 őszére új pénzügyi fogyasztóvédelmi koncepció készült, és - a felügyelet történetében először - megjelent a fogyasztóvédelmi funkció. A terület fontosságát jelzi a fogyasztóvédelmi igazgatóság megerősítése is. A felügyelet 2011-től közvetve szerepet vállal a pénzügyi békéltetés előmozdításában, annak érdekében, hogy az eddiginél hatékonyabbá, és a polgári peres eljárásoknál gyorsabbá és ingyenessé váljon a pénzügyi szerződésekből eredő viták rendezése.
A 2010-ben – a PSZÁF javaslatára – elfogadott törvényi szabályozás alapján újonnan létrejövő Pénzügyi Békéltető Testület független, szakmai ügyekben nem utasítható pártatlan szervezet, amely a felügyelet szerint a korábbiaknál jobban fogja szolgálni az egyedi fogyasztók bírósági eljáráson kívüli ügyeinek megoldását. Szintén az egyedi fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítését segíti a felügyelet közérdekű igényérvényesítésének joga, amelynek révén a jövőben akár egyetlen fogyasztó követelése alapján is elrendelheti a bíróság az érintett teljes fogyasztói kör számára a jogosnak ítélt követelés megtérítését.
A PSZÁF elnöke szerint régi gondokat orvosolnak a felügyeleti biztosok jogállására vonatkozó új törvényi előírások is. A lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetekre vonatkozó Magatartási Kódex előírásainak betartását ellenőrizendő 30 pénzügyi intézményben végzett fogyasztóvédelmi témavizsgálatot a felügyelet. Egy másik eljárása, amelyben - nem utolsó sorban a banki különadó bevezetése nyomán - azt vizsgálták, hogy miként változtak a hitelekkel, megtakarításokkal, illetve számlákkal kapcsolatos költségek, mintegy 500 intézményt érintett. (MTI)
