Pénzügyileg tudatosabbak, de aggódnak az anyagi helyzetük miatt a fiatalok
A 18-30-as korosztály gazdasági ismereteiről, pénzügyekkel kapcsolatos hozzáállásáról ellentmondásos vélemények fogalmazódnak meg. Az fiatalokkal kapcsolatban ma is él az a sztereotípia, hogy felelőtlenül szórják a pénzt szórakozásra vagy divatos árucikkekre; ezzel szemben a pénzügyi elemzők arról számolnak be, hogy az Y- és Z-generáció fegyelmezettebben teszi félre a hónap végén megmaradt pénzét, mint az idősebbek.
„Tapasztalataink szerint az Y és Z generáció tagjai szeretnék jobban kézben tartani a pénzügyeiket, és nyitottak arra, hogy új gazdasági ismereteket tanuljanak” – fogalmazott Felfalusi Péter, az Intrum magyarországi ügyvezetője. A cég legutóbbi, 2018-ban készült, lakossági pénzügyekről szóló jelentése (ECPR) arra utal, hogy a 18-34 közötti korosztályok sok szempontból tudatosabban állnak hozzá a pénzügyekhez, mint az idősebb generációk. A felmérés szerint Magyarországon a 18 és 24 év közöttiek 61 százaléka, a 25 és 34 év közötti korcsoportnak pedig 71 százaléka minden hónapban igyekszik félretenni valamekkora összeget. 2017-hez képest ráadásul még nőtt is a 34 év alattiak között azok aránya, akik fontosnak tartják a takarékoskodást.
A képet árnyalja, hogy a fiatalok többsége nem fekteti be a megtakarított pénzét, csak készpénzben vagy bankfiókban tartja – ebből a szempontból jelentősen le vagyunk maradva a többi európai országtól.
Mennyire vagy spórolós? ITT megnézheted!
A fiatal korosztály praktikusan áll a hitelezéshez is: miközben nyitottabbak arra, hogy kölcsönből finanszírozzanak bizonyos kiadásokat, kisebb hajlandósággal használnak hitelkártyát, hiszen annak kamata jóval magasabb, mint a banki hiteleké.
Az Y- és Z-generációk tagjai ugyanakkor ellentmondásosan viszonyulnak saját anyagi helyzetükhöz. Egyrészt kimondottan optimisták: a magyar fiatalok csaknem fele (48 százaléka) úgy gondolja, az anyagi helyzete jelenleg jobb, vagy legalábbis a jövőben jobb lesz, mint a szüleié volt. Ennek ellenére elégedetlenebbek saját anyagi helyzetükkel, mint az idősebbek: a 25 év alattiak 46 százaléka azt válaszolta a felmérésen, hogy nincs elég pénze a méltóságteljes életszínvonalhoz. Ez az európai átlaghoz képest – a 25 év alattiaknak csak 31 százaléka válaszolta azt, hogy igazán elégedetlen az életkörülményeivel – jóval negatívabb képet fest a magyar fiatalok anyagi helyzetéről.
Annak ellenére, hogy a fiatalok láthatóan nagyobb figyelmet fektetnek a pénzük menedzselésére, a felmérésből kiderül, hogy jelentős részük nem tartja elegendőnek pénzügyi tudását, lehetőségeit. A 18-24 éves korosztály 27 százaléka úgy érzi, nem tudja kellően kézben tartani a pénzügyeit.
„Bár a fiatalok fontosnak tartják, hogy saját maguknak teremtsenek anyagi biztonságot, azt látjuk, hogy sokan nem tudják, pontosan hogyan is valósíthatják meg ezt. Látható igény mutatkozik a diákok körében mostaninál részletesebb pénzügyi oktatásra a középiskolákban” – mondta Felfalusi Péter. „Szeptemberben épp ezért hirdetjük meg immár harmadik alkalommal a középiskolásoknak szóló Zsebpénzügyes vetélkedőnket, ahol a diákok új gazdasági ismeretekre tehetnek szert és próbára tehetik a tudásukat. A versennyel célunk az is, hogy felhívjuk a figyelmet a tudatos pénzügyi tervezés fontosságára, és hogy úgynevezett pénzügyi nagyköveteket neveljünk, akik kortársaikat tudják utána segíteni egy tudatosabb jövő tervezésben.”
