Picit jobb lett a hazai GDP adat
Az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent a GDP a harmadik negyedévben, alig valamivel enyhébben a második negyedévi 2,0 százalékos visszaesésnél. A KSH korábban közölt előzetes adatai szerint 7,2 százalékkal csökkent 2009 harmadik negyedévében a magyar GDP az egy évvel korábbihoz képest, korrekciók nélkül és a naptárhatást figyelembe véve egyaránt. Az előző negyedévhez képest a visszaesés 1,8 százalék volt. A bruttó hazai termék a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 2008 második negyedéve óta csökken.
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 15,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye - az elmúlt év kiugróan magas szintje után - 17,0 százalékkal, az ipar hozzáadott értéke pedig 15,6 százalékkal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkezett 15,5 százalékos visszaesés következtében. Az építőipar hozzáadott értéke 3,2 százalékos mérséklődést mutat. Az építőipari termelés csökkenésén belül az épületeken végzett munkák volumene visszaesett, míg az egyéb építményeken végzetteké emelkedett, ez utóbbi főként a metróépítésnek és az útépítési munkáknak köszönhető.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke a nemzetgazdaság átlagnál kisebb mértékben (-2,6%) esett vissza. Jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás (-11,4%) területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a szállítási, raktározási tevékenység visszaesésében a termelés, az export, illetve a kereskedelem teljesítményének csökkenése tükröződik. A távközlés teljesítménye stagnált. A közigazgatás, oktatás, egészségügy teljesítménye az előző negyedévhez hasonlóan 1,1 százalékkal mérséklődött, melyet elsősorban a nem államháztartásból finanszírozott felnőtt és egyéb oktatás visszaesése indokolt. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 1,2 százalékos emelkedés mutatkozott, ezen belül a bankok hitelezési aktivitása csökkent, a biztosítási szerződések volumene továbbra is visszaesést mutatott, ugyanakkor a gazdasági szolgáltatásokon
belül a számítástechnikai tevékenység jelentősen bővült. Az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás teljesítménye stagnált.
A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 8,8 százalékkal csökkent 2009. III. negyedévében, miután a háztartások fogyasztási kiadása minden korábbinál jelentősebb mértékben, 9,8 százalékkal esett vissza, a kiskereskedelmi forgalom nagy mértékű csökkenésének megfelelően. A háztartások fogyasztási kiadásán belül az állandó, rendszeres kiadások, mint az élelmiszer vagy a lakhatással kapcsolatos költségek az átlagnál kisebb mértékben estek vissza. Ugyanakkor a közlekedésre – ezen belül a gépjárművek vásárlására és üzemeltetésére – fordított kiadások, valamint a szórakozás, kultúra és az iskolarendszeren kívüli oktatásra fordított kiadások az átlagnál nagyobb mértékben csökkentek, e tevékenységek visszaesésével összhangban. A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit szervezetektől kapott természetbeni juttatások mértéke is csökkent 4,7 százalék, illetve 4,3 százalékkal. A közösségi fogyasztás 1,4 százalékos csökkenést mutatott. Mindezen folyamatok összegeként a végső fogyasztás 7,9 százalékkal csökkent.
A bruttó-állóeszköz felhalmozás az előző negyedévinél nagyobb mértékben, 6,8 százalékkal esett vissza. A nagy súlyú ágazatok közül a feldolgozóipar és az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágakban nagy mértékű beruházás csökkenés figyelhető meg. Az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak zsugorodása mögött a lakásépítések erőteljes visszaesése áll. A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak növekedésében az út- és autópálya építések, valamint a kötöttpályás közlekedési beruházok játszottak jelentős szerepet, míg az oktatás ágban több felsőoktatási intézmény felújítása, illetve bővítése történt meg.
A készletek állománya a III. negyedévben újra bővült, alapvetően a mezőgazdasági és a kereskedelmi készletek emelkedése miatt. A belföldi felhasználás a III. negyedévben összességében 13,3%-kal esett vissza.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalma lassuló ütemben csökkent. Folytatódott az import (14,6%) exportnál (6,9%) gyorsabb csökkenése. Ezen belül az áruforgalom exportja 8,8 százalék, importja 15,9 százalékkal csökkent. A szolgáltatások exportja 1,1 százalékkal nőtt, elsősorban az idegenforgalmi export növekedésének hatására, ami jelentős részben a továbbra is élénk bevásárlóturizmus következménye. A szolgáltatás importja
8 százalékkal csökkent. A korábbiaknál is magasabb aktívum – folyó áron 563 milliárd Ft – keletkezett a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában, javuló külkereskedelmi cserearányok mellett. 2009. első három negyedévében a bruttó hazai termék 7,1 százalékkal csökkent. Az árutermelő ágazatok bruttó hozzáadott értéke 16,5 százalékkal, a szolgáltatásoké pedig 2,5 százalékkal esett vissza. A végső fogyasztás 6,2 százalékkal csökkent, ezen belül a háztartások fogyasztása 7,0%-os csökkenést mutatott. A bruttó állóeszközfelhalmozás 5,7 százalékkal csökkent, míg a belföldi felhasználás nagy mértékben, 12,7 százalékkal esett. Az export 12,9 százalékos, míg az import 19,6 százalékos visszaesést mutatott.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2009 III. negyedévében a gazdasági teljesítmény az előző negyedévhez képest 1,8 százalékkal csökkent. Ebből a mezőgazdaság stagnált, az ipar 1,3 százalékos növekedést, az építőipar pedig 1,3 százalékos csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 0,6 százalékkal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 3,0 százalékkal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 2,2 százalékkal zsugorodtak. A közösségi fogyasztás 0,1 százalékkal mérséklődött, a végső fogyasztás 2,3 százalékkal csökkent. Az export 3,1 százalékos míg az import 4,7 százalékos emelkedést mutatott. A bruttó hazai termék volumene a III. negyedévben a szezonális és naptári hatás kiszűrésével 7,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
