Számottevő reálhozamot termeltek a nyugdíjpénztárak
Az idei harmadik negyedévben folytatódott mind az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárakba áramló tagi befizetések növekedése, mind pedig a taglétszám gyarapodása, vagyis tovább erősödött az öngondoskodási kedv Magyarországon – egyebek között ez is kiderül az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) legújabb szektorelemzéséből. A két pénztártípus összesített taglétszáma immár meghaladja a 2,2 millió főt, ami ismét új csúcsnak számít.
„Az év utolsó heteiben is érdemes kihasználni az önkéntes pénztárak tagjainak járó 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos szja-visszatérítési lehetőséget. Ahhoz, hogy a lehető legtöbb adóvisszatérítést megkaphassuk, az idei önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetéseink összegének – a munkáltatói hozzájárulást is beleértve – el kell érnie a 750 ezer forintot, de természetesen ennél kevesebb éves megtakarítás esetén is jár az adóvisszatérítés.
Ennek igénybevételéhez a pénztártagoknak először is az idei befizetéseiket kell ellenőrizniük. Ha szükséges és van is rá módjuk, érdemes ezt minél inkább kiegészíteniük; azoknak pedig, akik még egyik pénztárban sem rendelkeznek tagsággal, az öngondoskodási céljaikhoz és a pénzügyi terveikhez leginkább illeszkedő kasszát célszerű most kiválasztaniuk. A belépés online is könnyen és gyorsan elintézhető” – hívta fel a figyelmetMohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke.
Megverték az inflációt a nyugdíjpénztári hozamok
Az egy évvel ezelőtt bekövetkezett pozitív fordulatot követően a 2025. július-szeptemberi időszakban is tovább emelkedett az önkéntes nyugdíjpénztárak taglétszáma, elérve az 1,051 millió fős értéket.
Szintén fontos eredmény, hogy a pénztártagok által teljesített befizetések megint új csúcsot értek el. Az öngondoskodók 75 milliárd forintot tettek félre nyugdíjkiegészítésre az esztendő első három negyedében, ami az egy évvel korábbit közel tízmilliárd forinttal, azaz 14,5 százalékkal múlja felül. Bár a harmadik negyedév megtorpanást hozott a munkáltatói befizetések terén, az első 9 hónap több mint 35 milliárd forintot kitevő összege magasabb a 2024 hasonló időszakában mértnél.
A nyugdíjpénztárak harmadik negyedévben 2,44 százalék becsült hozamot értek el, 12 hónap alatt pedig 9,39 százalékos gyarapodást mutattak fel, ami 5 százalék feletti reálhozamot jelent. A pénztárak által kezelt összesített tagi vagyon 8,7 százalékos emelkedéssel megközelítette a 2,3 ezer milliárd forintot, az egy pénztártagra jutó átlagvagyon pedig 7,8 százalékkal nőtt.
„A nyugdíjpénztári befizetéseknél hagyományosan a negyedik negyedév a legerősebb. Ha konzervatív becsléssel számolva azt feltételezzük, hogy a harmadik negyedévihez hasonló dinamika jellemzi majd az év utolsó három hónapját is, akkor 50 milliárd forint befizetés várható. Ezzel az év egészében a befizetések megközelíthetik a 152 milliárd forintot, a 2024-es 148 milliárd forint alatti értéket követően” – mondta Mohr Lajos.
Közel 80 ezerrel nőtt az egészségpénztári tagok száma
Kitartóan nő az egészségpénztárak népszerűsége is. A harmadik negyedév végén már 1,155 millióan élvezték ennek az öngondoskodási formának az előnyeit, vagyis egy esztendő alatt 77,5 ezer fővel bővült a taglétszám.
Az egészségpénztári tagok összesített megtakarítása a negyedév végére meghaladta a 93,8 milliárd forintot, ami az egy esztendővel korábbinál közel 13 százalékkal magasabb értéket jelent. A munkáltatók éves összevetésben 17,2 százalékkal utaltak többet pénztártag munkavállalóik javára, akik pedig 18,2 százalékkal növelték befizetéseiket 2024 harmadik negyedéhez képest.
A pénztártagok továbbra is kihasználják egészségkasszákban gyűjtött megtakarítások változatos felhasználási lehetőségeit. A lakóingatlan-piac felpörgésével párhuzamosan a legnagyobb emelkedést a lakáscélú jelzáloghitelek törlesztéséhez kapcsolódó kifizetések mutatták, e célra az egy évvel korábbi közel kétszeresét igényelték az egészségpénztári tagok. Messze átlagon felüli, közel 44 százalékos emelkedés történt a gyermekekkel kapcsolatos kiadások terén is.
„E kifizetésekre, valamint a taglétszám növekedésére minden bizonnyal pozitívan hatottak azok az év folyamán életbe lépett jogszabályi változások, amelyek még vonzóbbá tették ezt az öngondoskodási formát. Az önsegélyező szolgáltatásokra vonatkozó 180 napos várakozási idő megszüntetése és az iskolakezdéssel kapcsolatos kiadások terén bevezetett könnyítések azt eredményezték, hogy még többen fordulnak az egészségpénztárak felé, a tagság pedig még inkább szeretné kihasználni az abban rejlő lehetőségeket” – fogalmazott Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára.
