Racionális döntés-e csatlakozni az Euroövezethez?
Nehéz lenne általános érvényű tanácsot adni az euróövezeten kívüli országok számára, hogy siessenek-e belépni a valutaunióba - mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Euromoney konferencián más jegybanki vezetőkkel tartott pódiumbeszélgetés keretében. Magyarországról úgy vélekedett, a magyar gazdaság integrációs foka - kereskedelmi, pénzügyi és monetáris értelemben is - egyértelműen olyan környezetet jelent, amelyben van értelme csatlakozni. De nemcsak a névleges maastrichti kritériumoknak kell teljesülniük, hanem más tényezőknek is, amelyek eléggé rugalmassá teszik a gazdaságot ahhoz, hogy a monetáris politikától függetlenül is működjön - tette hozzá.
"Pufferekre" van szükség a fiskális politikában, a munkaerő-piacon, a termelési és szolgáltatási szektorban - fejtette ki. Andzrej Raczko, a lengyel nemzeti bank igazgatósági tagja úgy fogalmazott: Lengyelország számára nem az a kérdés, hogy csatlakozzon-e, hanem hogy mikor. Hozzátette: az ország hosszú távú versenyképességére is figyelemmel kell lenni.
Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja hasonlóképp úgy vélekedett, nemcsak a nominális feltételek teljesítésének kérdése, hogy egy ország csatlakozzon-e az euróövezethez, hanem a reálgazdaságot is meg kell vizsgálni. Így például az ország versenyképességét és hogy milyenek a fenntarthatósági kilátásai. Minden országnak magának kell döntenie, hogy melyik a legjobb út számára. "Minden uniós tagállamnak joga van csatlakozni, de nincs automatizmus" - tette hozzá. Ugyanezeket a szempontokat az EKB-nak is meg kell vizsgálnia minden egyes országnál - tette hozzá.
Nowotny kifejtette, egyrészről szükség van független központi bankokra, másrészről egy jegybank egyedül nem tud teljes hatást elérni, ha nincs együttműködés közte és a kormány között. Az EKB szorosan figyelemmel követi, mert fontos strukturális szempontnak tartja a központi bankok függetlenségét. Az európai jegybankok többsége megőrizte függetlenségét, de vannak kivételek - mondta. "Különösen egy országban nem igazán úgy csinálják ezt, ahogy azt mi megfelelőnek tartjuk"- fűzte hozzá.
A kormánnyal való együttműködésről szólva Simor kijelentette: az MNB feladatait egyértelműen előírják a jogszabályok: fő feladata árstabilitást teremteni és hozzájárulni a pénzügyi stabilitáshoz. Emellett az MNB megpróbálta feltárni a hitelezés csökkenésének okait is, és arra a következtetésre jutott, hogy a megoldás elsősorban nem a jegybank kezében van, mert a csökkenésnek leginkább kínálati okai vannak és nem a bankszektor likviditási helyzete az oka. Az MNB elnöke szerint az európai bankuniónak fontos hatása lehet a "játékszabályokra" Magyarországon, ugyanis az országban működő bankok 60 százalékára vonatkozhat az ellenőrzés, függetlenül attól, hogy szorosabb együttműködés mellett dönt-e Magyarország.
Nézete szerint a létrejövő európai ellenőrzési rendszert a piacok nagyon kedvezően fogják értékelni. "Ezért egy olyan ország számára, ahol a bankok, és maga az állam is viszonylag magas kockázati prémiumokat fizetnek, nagyon megéri fontolóra venni a csatlakozást" - tette hozzá. A jegybankelnök elfogadhatónak értékelte a közös bankfelügyelet terén elért kompromisszumot. "Viszonylag nagy mozgásteret hagy helyi szinten a makrogazdasági fegyelmet erősítő intézkedéseknek, és azoknak az országoknak is van bizonyos szava a döntéshozatalban, amelyek nem tagjai az euróövezetnek" - mondta. (MTI)
