Rekord alacsony szinten az irányadó EURIBOR
2009. 06. 19. 12:30
Az Európai Központi Bank (EKB) ugyan várhatóan a jövő hónapban sem folytatja a kamatcsökkentést, de a piac számít további, másféle segítségére. Ezt jelzi, hogy az euróövezeti bankközi eurókamatok (Euribor) közül a bankok kölcsönzési kedvét és várakozásait legjobban jelző háromhónapos lejáratra a kamat ismét minden idők mélypontjára, évi 1,224 százalékra esett pénteken. Az előző mélységi rekordot a csütörtöki ármegállapítás hozta, 1,235 százalékon - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A jövő héten ugyanis az EKB meghirdetési első, egy évre szóló refinanszírozási árverését. Eddig a kereskedelmi bankok csak rövidebb lejáratokra kaphattak kölcsönt az EKB-tól a heti árveréseken. A megváltozott hangulatot, a kamatcsökkentési várakozások megszűntét jelezték május vége felé az euróövezeti bankközi eurókamatok, amelyek akkor emelkedtek az után, hogy május 19-én elérték előző történelmi mélypontjukat, 1,237 százalékon az irányadó háromhónapos határidőre. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor. Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, de e hónap elején már nem folytatta az enyhítést, és elemzők nem is számítanak bármiféle kamatmozdulatra legalább az év végéig. Az euróövezetben a tizenkét havi infláció ugyan zéró volt májusban az áprilisi 0,6 százalék után - ilyen sem volt még az övezet történetében -, ám az EKB kezét az alapkamat ügyében kezdi megkötni, hogy a maginfláció továbbra sincs messze a kamatpolitika számára irányadó 2 százalékos küszöbértéktől. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció májusban csak 1,5 százalékra lanyhul az áprilisi 1,8 százalékról, de magasabb a márciusi 1,4 százaléknál. Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj például fele annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is közel 60 százalékkal drágább a tavaly év véginél. Így az EKB más módon olajozza tovább a bankközi piacot. Már a májusi kamatdöntéskor bejelentette a bank elnöke, hogy "hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket hajtunk végre tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni". Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A kötvényfelvásárlással járó pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Az euróövezet jegybankja tavaly október 15-én kezdte az enyhítést, első lépésben fél százalékponttal 3,75 százalékra enyhítve alapkamatát. Azóta, február kivételével, májusig minden hónapban folytatta a kamatcsökkentést. Előzőleg, tavaly júliusban még szigorított, 4,25 százalékra.
A jövő héten ugyanis az EKB meghirdetési első, egy évre szóló refinanszírozási árverését. Eddig a kereskedelmi bankok csak rövidebb lejáratokra kaphattak kölcsönt az EKB-tól a heti árveréseken. A megváltozott hangulatot, a kamatcsökkentési várakozások megszűntét jelezték május vége felé az euróövezeti bankközi eurókamatok, amelyek akkor emelkedtek az után, hogy május 19-én elérték előző történelmi mélypontjukat, 1,237 százalékon az irányadó háromhónapos határidőre. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor. Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, de e hónap elején már nem folytatta az enyhítést, és elemzők nem is számítanak bármiféle kamatmozdulatra legalább az év végéig. Az euróövezetben a tizenkét havi infláció ugyan zéró volt májusban az áprilisi 0,6 százalék után - ilyen sem volt még az övezet történetében -, ám az EKB kezét az alapkamat ügyében kezdi megkötni, hogy a maginfláció továbbra sincs messze a kamatpolitika számára irányadó 2 százalékos küszöbértéktől. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció májusban csak 1,5 százalékra lanyhul az áprilisi 1,8 százalékról, de magasabb a márciusi 1,4 százaléknál. Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj például fele annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is közel 60 százalékkal drágább a tavaly év véginél. Így az EKB más módon olajozza tovább a bankközi piacot. Már a májusi kamatdöntéskor bejelentette a bank elnöke, hogy "hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket hajtunk végre tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni". Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A kötvényfelvásárlással járó pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Az euróövezet jegybankja tavaly október 15-én kezdte az enyhítést, első lépésben fél százalékponttal 3,75 százalékra enyhítve alapkamatát. Azóta, február kivételével, májusig minden hónapban folytatta a kamatcsökkentést. Előzőleg, tavaly júliusban még szigorított, 4,25 százalékra.
Magyarország élen jár az agrárdigitalizációban
A magyar agrárszektor élen jár az innováció és digitalizáció terén, hiszen az adatvezérelt termelés, a precíziós gazdálkodás, a robotika és az időjárásálló termelés ma már a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar szerves részét képezi - hangsúlyozta Ökrös Oszkár helyettes államtitkár a budapesti nemzetközi Tudományos és Innovációs Héten az Agrárminisztérium (AM) szerdai közleménye szerint.
Szingapúrba irányuló LNG-szállításról véglegesített megállapodást a MET Csoport és a Keppel
A svájci központú MET Csoport – tradingért felelős leányvállalatán, a MET International-en keresztül – megállapodást véglegesített a Keppel Infrastruktúra Divíziójával (Keppel), évi 0,5 millió tonna LNG hosszútávú szállításáról. Ez megerősíti a partnerséget a MET és a Keppel, a MET 10 százalékos tulajdonosa között. A Keppelt a MET a saját LNG-portfóliójából látja el, amely egyre inkább Ázsiára összpontosít, a cég európai importstruktúrájára támaszkodva. A partnerség növeli az ellátásbiztonságot és a forrásdiverzifikációt Szingapúrban.
Úgy nőhet a házasságkötések száma az Otthon Start miatt, hogy ez nem is feltétele az igénylésének
A házasságkötések száma az elmúlt években folyamatosan csökkent, tavaly már mindössze 46 561 párt adtak össze az anyakönyvvezetők, ami 35 százalékos csökkenés 2021-hez képest. Fülöp Norbert Attila, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint az Otthon Start hitel berobbanása annak ellenére megfordíthatja a negatív trendet, hogy a kedvezményes, legfeljebb 3 százalékos kamattal elérhető konstrukciónak nem feltétele sem a gyermekvállalás, sem a házasság.
Megjöttek az első számok az Otthon Start indulásáról – változatos képet mutat a piac élénkülése
Az Otthon Start Program bejelentése előtti héthez képest 94 százalékkal nőtt az eladó lakóingatlanok iránti kereslet a program indulását követő első héten. Vagyis lényegében duplázásról van szó. Országosan az 50-100 millió forintos ársávba tartozó lakóingatlanok iránti kereslet 118 százalékkal, a legfeljebb 50 millió forintért eladásra szánt társaik esetében pedig bő 80 százalékos volt a keresletbővülés június vége és szeptember eleje között. A 150 millió feletti árkategóriában is nőtt a telefonos érdeklődések száma, de ebben a kategóriában a bővülés mértéke jóval visszafogottabb, és a kereslet volumene is jóval kisebb. Éves összevetésben is erősödés látható, országosan 50 százalékkal több érdeklődő jelent meg a piacon az Otthon Start Program bejelentése óta eltelt hetekben.
Ez a 10 legnépszerűbb SUV gépkocsi most a magyar autósok körében
Továbbra is toronymagasan vezet a BMW X-sorozat a legnépszerűbb SUV-ok toplistáján - derül ki a Használtautó.hu legfrissebb, 2025 első nyolc hónapjára vonatkozó statisztikáiból. A toplistán szereplő modellek iránt összesen közel 224 ezer érdeklődés érkezett, ami azt mutatja: a SUV-ok töretlenül népszerűek a magyar piacon. A prémium kategóriás BMW-k mellett ugyanakkor a kedvezőbb árú és fenntartású Suzuki Vitara, Toyota RAV4 vagy Dacia Duster is stabilan tartja magát a vásárlók érdeklődésének középpontjában.
Nemzetközi díjat hozott haza a Budapesti Értéktőzsde
Nemzetközi elismerésben részesült a Budapesti Értéktőzsde, amelyet a „CEE’s Best Exchange for Financial Literacy” (Közép- és Kelet-Európa legjobb pénzügyi edukációs tőzsdéje) kategóriában nyert el a Euromoney Capital Markets Awards díjátadón. A díj a pénzügyi tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és kezdeményezéseket jutalmazza, amelyekben a BÉT hosszú ideje kiemelkedik a régióban, érdemben hozzájárulva a hazai tőkepiac minél szélesebb körű megismertetéséhez.
Gyopáros Alpár: közel 1500 falusi kisbolt kapott fejlesztési támogatást
A Magyar Falu Program keretében közel 1500, napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet kapott fejlesztési támogatást, legtöbbjük ezzel a bezárástól menekült meg - olvasható a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerdai Facebook-bejegyzésében.
NGM: újra lesz közvetlen járat Toronto és Budapest között
Jövő júniustól újraindul a korábban rendkívül népszerű közvetlen repülőjárat Budapest és Toronto között. A még magasabb szolgáltatási színvonallal visszatérő légi összeköttetést az Air Canada szélestörzsű 787-9 Dreamliner repülőgéppel teljesíti, amelynek fedélzetén az utasok három utazási osztály közül választhatnak majd - közölte Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közösségi oldalán szerdán.
Mivel fűtsünk ha nem lesz gáz vagy az Unió betiltja a gázkazánokat?
A magyar otthonok fűtését legnagyobb arányban földgázzal oldják meg. A KSH statisztikái alapján 2019-ben az ország 2877 településén működött vezetékes gázszolgáltatás. Az ellátottság 2000 és 2005 között jelentősen bővült, ekkor 80%-ról 91%-ra emelkedett, majd ezt követően érdemi változás nem történt. A háztartások 73%-ában alkalmaztak gázt a lakások fűtésére. A gázhálózatra csatlakoztatott otthonok aránya Pest, Fejér és Csongrád-Csanád megyében volt a legnagyobb (83, illetve 81–81%), míg a legalacsonyabb Komárom-Esztergom, Tolna és Baranya megyében (46, illetve 54–54%).
Így látják a jövő autóját Kínában és Németországban
Míg a kínai vezetők mindenekelőtt fejlett technológiákat várnak el a jövő járműveitől, a németek számára a biztonság a legfontosabb – derül ki az AUMOVIO legfrissebb nemzetközi felméréséből, amelyet a vállalat az „IAA Mobility 2025” kiállítás megnyitóján mutatott be Münchenben. Az AUMOVIO a Continental Automotive üzletágából létrejött, új, önálló autóipari és mobilitási technológiai vállalat, amely 2025 szeptemberétől működik saját márkanév alatt.
Javulóban a cégek létszámbővítési várakozásai
A hazai munkáltatók várakozásai 2025 utolsó negyedévére javuló foglalkoztatási mutatókat vetítenek előre. Ebben az időszakban a magyar cégek 25 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerőkeretét, miközben csökkentést csupán 17 százalékuk tervez – derül ki a Manpower Magyarország ma közzétett Munkaerőpiaci Előrejelzéséből.
Hány forint lesz egy EURÓ 2025 végén és 2026 végén?
Az idei stagnálás után jövőre növekedhet a magyar gazdaság, az export és a beruházások várható élénkülésével a GDP 2,3 százalékkal bővülhet 2026-ban. Az árrésstop és a viszonylag erős forint árfolyam inkább hűti, míg a mezőgazdasági termelői árak alakulása fűtheti az inflációt, amely idén 4,7, míg jövőre 4,1 százalék lehet. A forint ugyan jelenleg kissé felülértékelt, a nemzetközi és a belföldi kamatok különbözete azonban segít fenntartani az árfolyamot. Egy euró idén év végén 405, míg 2026 végén 410 forint lehet.