Rekord alacsony szinten az irányadó EURIBOR
2009. 06. 19. 12:30
Az Európai Központi Bank (EKB) ugyan várhatóan a jövő hónapban sem folytatja a kamatcsökkentést, de a piac számít további, másféle segítségére. Ezt jelzi, hogy az euróövezeti bankközi eurókamatok (Euribor) közül a bankok kölcsönzési kedvét és várakozásait legjobban jelző háromhónapos lejáratra a kamat ismét minden idők mélypontjára, évi 1,224 százalékra esett pénteken. Az előző mélységi rekordot a csütörtöki ármegállapítás hozta, 1,235 százalékon - tudósít az MTI. (ProfitLine.hu)
A jövő héten ugyanis az EKB meghirdetési első, egy évre szóló refinanszírozási árverését. Eddig a kereskedelmi bankok csak rövidebb lejáratokra kaphattak kölcsönt az EKB-tól a heti árveréseken. A megváltozott hangulatot, a kamatcsökkentési várakozások megszűntét jelezték május vége felé az euróövezeti bankközi eurókamatok, amelyek akkor emelkedtek az után, hogy május 19-én elérték előző történelmi mélypontjukat, 1,237 százalékon az irányadó háromhónapos határidőre. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor. Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, de e hónap elején már nem folytatta az enyhítést, és elemzők nem is számítanak bármiféle kamatmozdulatra legalább az év végéig. Az euróövezetben a tizenkét havi infláció ugyan zéró volt májusban az áprilisi 0,6 százalék után - ilyen sem volt még az övezet történetében -, ám az EKB kezét az alapkamat ügyében kezdi megkötni, hogy a maginfláció továbbra sincs messze a kamatpolitika számára irányadó 2 százalékos küszöbértéktől. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció májusban csak 1,5 százalékra lanyhul az áprilisi 1,8 százalékról, de magasabb a márciusi 1,4 százaléknál. Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj például fele annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is közel 60 százalékkal drágább a tavaly év véginél. Így az EKB más módon olajozza tovább a bankközi piacot. Már a májusi kamatdöntéskor bejelentette a bank elnöke, hogy "hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket hajtunk végre tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni". Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A kötvényfelvásárlással járó pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Az euróövezet jegybankja tavaly október 15-én kezdte az enyhítést, első lépésben fél százalékponttal 3,75 százalékra enyhítve alapkamatát. Azóta, február kivételével, májusig minden hónapban folytatta a kamatcsökkentést. Előzőleg, tavaly júliusban még szigorított, 4,25 százalékra.
A jövő héten ugyanis az EKB meghirdetési első, egy évre szóló refinanszírozási árverését. Eddig a kereskedelmi bankok csak rövidebb lejáratokra kaphattak kölcsönt az EKB-tól a heti árveréseken. A megváltozott hangulatot, a kamatcsökkentési várakozások megszűntét jelezték május vége felé az euróövezeti bankközi eurókamatok, amelyek akkor emelkedtek az után, hogy május 19-én elérték előző történelmi mélypontjukat, 1,237 százalékon az irányadó háromhónapos határidőre. Minden idők csúcsa, három hónapra 5,393 százalékon, tavaly október 9-én volt, a nemzetközi pénzügyi pánik nagy kitörésekor. Az EKB legutóbb május elején csökkentette alapkamatát, negyed százalékponttal 1,00 százalékra, újabb rekord mélységbe, de e hónap elején már nem folytatta az enyhítést, és elemzők nem is számítanak bármiféle kamatmozdulatra legalább az év végéig. Az euróövezetben a tizenkét havi infláció ugyan zéró volt májusban az áprilisi 0,6 százalék után - ilyen sem volt még az övezet történetében -, ám az EKB kezét az alapkamat ügyében kezdi megkötni, hogy a maginfláció továbbra sincs messze a kamatpolitika számára irányadó 2 százalékos küszöbértéktől. Az energia, az élelmiszer, az alkohol és a dohányáru nélkül számított tizenkét havi maginfláció májusban csak 1,5 százalékra lanyhul az áprilisi 1,8 százalékról, de magasabb a márciusi 1,4 százaléknál. Az éves infláció további mérséklődése így gyakorlatilag az energia és az élelmiszerek nagy olcsóbbodását tükrözi, a kőolaj például fele annyiba kerül, mint tavaly ilyenkor. Ez a bázishatás azonban az év második felében fokozatosan elmúlik: a kőolaj már most is közel 60 százalékkal drágább a tavaly év véginél. Így az EKB más módon olajozza tovább a bankközi piacot. Már a májusi kamatdöntéskor bejelentette a bank elnöke, hogy "hosszabb lejáratú, likviditást szolgáltató refinanszírozási műveleteket hajtunk végre tizenkét hónapos lejáratra, első ízben június végén az alapkamattal egyező rögzített kamattal, továbbá a Eurosystem (az EKB és az euróövezeti tagországok központi bankjai) euróban jegyzett, euróövezetben kibocsátott, fedezett kötvényeket fog vásárolni". Az intézkedésekkel az EKB a piaci kamatok csökkenését, a kereskedelmi banki hitelezés ösztönzését, a magán adósságpiaci likviditás növelését akarja elősegíteni. A kötvényfelvásárlással járó pénzhígítás kockázatáról Trichet azt mondta, hogy azt ellensúlyozza a gazdaság továbbra is várható gyengesége és az azzal járó, folytatódó dezinflációs irányzat. Az EKB-nak folyamatosan legföljebb 2 százalékos tizenkét havi inflációt kell megcéloznia, ezt tekinti az árstabilitás mércéjének. Az euróövezet jegybankja tavaly október 15-én kezdte az enyhítést, első lépésben fél százalékponttal 3,75 százalékra enyhítve alapkamatát. Azóta, február kivételével, májusig minden hónapban folytatta a kamatcsökkentést. Előzőleg, tavaly júliusban még szigorított, 4,25 százalékra.
Újabb energiatárolót helyezett üzembe az ALTEO
Üzembe helyezték az ALTEO ötödik, 20 MWh kapacitású villamosenergia-tárolóját Banán, amely közös ponton csatlakozik a Társaság már meglévő szélerőmű parkjával a villamosenergia hálózathoz, kihasználva a két technológia közötti szinergiahatásokat. A beruházással a meglévő hálózatcsatlakozási kapacitás kihasználtsága is növekszik.
100 milliárd forint árbevétel felett zárta 2025-öt a BioTechUSA-cégcsoport
A kihívásokkal teli gazdasági környezet ellenére növelni tudta árbevételét 2025-ben a BioTechUSA-cégcsoport. A magyar családi tulajdonú vállalat belépett a 100 milliárd forint feletti hazai vállalatok elitkategóriájába, miután az árbevétele 11%-os forgalmi növekedés mellett 100,9 milliárd forintra emelkedett. A rekordforgalom némileg csökkenő jövedelmezőséggel párosult: az EBITDA 10,7-ről 5,48 milliárd forintra mérséklődött a tartósan magas alapanyagárak hatására, amit a vállalat szervezetfejlesztéssel és a belső folyamatok hatékonyságának növelésével ellensúlyoz.
Top 10 hiba az szja-bevallásnál
A személyi jövedelemadó-bevallás elkészítése ma már egyszerűbb, mint régen, mégis sok adózó követ el olyan hibákat, amelyek késedelmet vagy anyagi hátrányt okozhatnak. A Niveus szerint a leggyakoribb problémák közé tartozik a bevallási tervezet ellenőrzés nélküli elfogadása, a kedvezmények kihasználásának elmulasztása, valamint a több jövedelemforrás vagy speciális élethelyzet hibás kezelése. Néhány perc alapos ellenőrzés és a legfontosabb adminisztratív lépések betartása jelentősen csökkentheti a hibák és az utólagos korrekciók kockázatát.
A BioTechUSA cégcsoport árbevétele nőtt, EBITDA-eredménye csökkent 2025-ben
A BioTechUSA cégcsoport nettó árbevétele 100,9 milliárd forintra nőtt 2025-ben az előző évi 93,7 milliárd forintról, kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredménye (EBITDA) ugyanakkor 10,7-ről 5,48 milliárd forintra csökkent a tartósan magas alapanyagárak hatására - közölte a magyar családi tulajdonú vállalat kedden az MTI-vel.
Újabb hat évre Rigó Csaba Balázst nevezték ki a GVH elnökének
Sulyok Tamás köztársasági elnök újabb hat éves időtartamra kinevezte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökévé Rigó Csaba Balázst. A GVH elnöke az eskü letétele után átvette kinevezési okmányát a Sándor-palotában. Rigó Csaba Balázs kijelentette: „Magyarország, a magyar emberek számíthatnak a nemzeti versenyhatóság szakmai közösségére. Megvédjük a fogyasztók jogait és biztosítjuk a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Megtiszteltetés és egyben keresztényi felelősség a magyar nemzetet, a magyar embereket szolgálni!”
Visszaesett az EU-ban benyújtott menedékkérelmek száma decemberben
Decemberben az előző hónap adataihoz képest 13 százalékkal kevesebb, 47 650 ember nyújtott be első alkalommal nemzetközi védelem iránti kérelmet az Európai Unió valamely tagállamában. Az adat az előző év azonos hónapjának vonatkozó számaitól 23 százalékkal marad el - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden.
Hazatértek az első magyar űrnövénykísérlet mintái Debrecenbe
Az első magyar űrnövénykísérlet, a VITAPRIC-program mintái, amelyek csaknem 203 napot töltöttek az űrben, és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet, visszatértek a nemzetközi űrállomásról a Debreceni Egyetemre (DE) - tájékoztatta az intézmény sajtóközpontja az MTI-t kedden.
Országosan ellenőrzik a szabadidős létesítményeket és berendezéseket
A fogyasztók biztonsága érdekében országosan ellenőrzik a szórakoztatási célú berendezések és sporteszközök üzemeltetési körülményeit. A vizsgálat célja, hogy az aqua-, kaland- és vidámparkokban, fesztiválokon, gyermektáborokban és szabadtéri rendezvényeken működtetett berendezések, valamint a mindenki számára hozzáférhető kültéri kondiparkok eszközei megfeleljenek a hatályos biztonsági és üzemeltetési előírásoknak - közölte a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) kedden az MTI-vel.
Kriptotörvény az USA-ban: DeFi-védelem vs. stablecoin jutalmak – éleződik a harc
Fokozódik a politikai és iparági nyomás az amerikai kriptoszabályozás körül: a Szenátus új törvénytervezete egyszerre próbálja védeni a decentralizált rendszereket, miközben korlátozná a stablecoin jutalmakat. A vita tétje nem kisebb, mint a DeFi jövője és a digitális pénzügyi innováció iránya.
Spanyolország 11,5 millió hordó stratégiai olajtartalékot szabadít fel
Spanyolország 11,5 millió hordó stratégiai olajtartalékot szabadít fel, összhangban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) kötelezettségvállalásával, hogy enyhítse a közel-keleti konfliktus olajárakra gyakorolt hatását - közölte Sara Aagesen ökológiai átmenetért felelős miniszter a kormány keddi ülését követő sajtótájékoztatón Madridban.