Rohamosan nő a lánctartozásokat felszámoló szervezet presztízse
Becslések szerint évente mintegy 400 milliárd forint veszteséget okoz az építőipari alvállalkozóknak, hogy a beruházók nem, vagy csak jelentős késéssel fizetik ki az elvégzett munkáért járó díjakat. A mikro-, kis- és középvállalkozások gyakran nem viszik perre az ügyeket, mondván, ez jelentős anyagi teherrel jár, ráadásul évek telhetnek el a döntésig. Az ágazatban kialakult lánctartozások sok kis- és középvállalkozás létét veszélyeztetik, ez pedig országos szinten akadályozza a foglalkoztatási mutatók javulását, és gátolja a beruházások újbóli beindulását is.
A problémák felszámolására augusztusban jött létre a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz), amelyhez már több mint ötven megkeresés érkezett. A TSzSz feladata, hogy meggyorsítsa az elvégzett munkák után járó ellenszolgáltatás kikényszerítését polgári jogi eszközökkel, azaz olyan bíróságon kívüli fórumként működjön, amely megakadályozza a teljesítésigazolások ki nem adása, illetve a kifizetések visszatartása miatt létrejövő lánctartozásokat. A szervezet által kibocsátott szakvéleményekkel gyorsíthatók a peres eljárások.
– Egyre gyakoribb, hogy már a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz) megemlítése is elég, hogy az építőipari beruházók tárgyalást kezdjenek az elmaradt kifizetésekről. A mostanáig elindított eljárások 15-20 %-a zárult egyezséggel. Mióta megkezdtük a működésünket, arra is volt példa, hogy szakértő kollégánk már a helyszíni szemle során olyan megoldást javasolt a feleknek, amelyet mindketten azonnal elfogadtak, így elkerülhették a peres eljárást – mondja az eddigi tapasztalatokról Máté Miklós, a TSzSz vezetője. Legutóbb egy 2 millió forintról szóló perben ítélte meg a bíróság a felperesnek a vitatott összeg 95 százalékát a TSzSz szakvéleménye alapján.
Akár építészeti-műszaki, akár tervezési, akár építési vagy kivitelezési szerződésről van szó, a TSzSz minden beruházás esetében illetékes. A szervezet által készített szakvélemények bankgarancia érvényesíthetőségéhez is kérhetők. Az eljárás díja a vitatott összeg nettó értékének 1 százaléka, de legkevesebb 60 ezer forint. Az összeg nem haladhatja meg a 450 ezer forintot. A TSzSz 30 napon belül elkészíti szakvéleményét, bonyolultabb ügyek esetében ez az időtartam meghosszabbítható egyszer 30 nappal.
A szervezet szakemberei egy országos roadshow keretében végigjárják a kamarák helyi kirendeltségeit. Az elmúlt három hónapban tájékoztató előadásokat tartottak a TSzSz működéséről többek között Székesfehérváron, Győrben, Kaposváron, Nagykanizsán, Szombathelyen, Gödöllőn, Gyöngyösön és Debrecenben is. – A vállalkozók a helyi kamarai kirendeltségeken tájékozódhatnak arról, hogy szakembereink mikor érkeznek az adott településre – hívja fel a figyelmet Máté Miklós.
A TSzSz független szervezetként a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett – a területi és kereskedelmi kamarák bevonásával – működik, finanszírozásáról a költségvetési törvény gondoskodik. Igazolási és kifizetési problémák esetén bárki kérheti a TSzSz segítségét az MKIK-nál vagy a területileg illetékes kamaránál a kérelem benyújtásával és a vita eldöntése szempontjából releváns iratok csatolásával – személyesen, elektronikusan vagy postai úton.
