Rovarok, műhús és nyomtatott ételek: mit fog enni 11 milliárd ember?

A tények
Az ENSZ legfrissebb, októberi előrejelzése szerint a Föld népességszáma 2050-re meghaladja a 9,6 milliárdot, az évszázad végére pedig elérheti a 11 milliárdot is. A világ élelmiszeripari vállalatait tömörítő Global Harvest Initiative szerint 2050-re már komoly ellátási zavarok léphetnek fel, ha nem cselekszünk azonnal. 

Az alultápláltság csökkentésére és világ népességének ellátására számos ötlet merült már fel, de valódi alternatívát jelenthet-e a laboratóriumban előállított műhús, a rovarok, az algák vagy a 3D nyomtatóval előállított ételek – teszi fel a kérdést a ReceptNeked.hu.
Bogárburger hamburger helyett

„A rovarok táplálkozástudományi szempontból kiválóak, és a hagyományos húsfehérjéhez nagyon hasonlóak. Gazdagok telítetlen zsírsavakban, vasban és cinkben,” mondja Arnold van Huis, rovartan professzor, aki az egyik fő szerzője a tavaly publikált „Ehető rovarok” című FAO (az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete) tanulmánynak. „Ez nagyon fontos a trópusokon élő várandósoknak és óvodáskorú gyermekeknek, hiszen ők gyakran vérszegények vagy cinkhiányosak”.

A rovarevés gyakorlata igen elterjedt Afrika és Ázsia szerte, de amint ezek a fejlődő országok egyre inkább átveszik a nyugati étkezési szokásokat, az negatív hatással van az egészségi állapotukra. „A trópusi országokban az emberek hajlamosak arra, hogy a nyugati életstílust utánozzák, és előnyben részesítsék a hamburgert a „bogárburger-rel” szemben, sajnos”, mondja Van Huis. 

Mesterségesen előállított hús
Az állatok kihagyása a hús előállításából könnyebb hozzáférést jelentene a fehérjeforrásokhoz a fejlődő gazdaságokban,” mondja Brent Taylor, a Beyond Meat társalapítója, amely kifejlesztette a növényi alapú műhúst. „Az állati hús előállítása a fejlődő országokban rendkívül költséges (beleértve a környezetvédelmi hatásokat is, és azt még gyakran importálják is, ami még inkább emeli a költségeket. Ám a növényekből készült húsok biztosíthatják a húsokból és fehérjéből való önellátását ezen országok számára.”  A technológia ma még igencsak költséges, és ez gátja lehet a fejlődésnek.  2013-ban egy hamburger-hús előállítási költsége mintegy 250.000 dollárt tett ki.

„Sok nő és gyermek nem fogyaszt húst és emiatt fehérje- és ásványi anyag hiányban szenvednek,” mondja Rachel Kerr, egy segélyszervezet munkatársa, aki Kelet-Afrikában dolgozott egy táplálkozási programban. „ A műhús elterjedését szintén akadályozhatja a kulturális érzékenység, de az emberek elfogadása azon is múlik, hogyan prezentálják nekik. Az én gondom inkább az, hogy a műhús képes-e biztosítani azt a fehérjemennyiséget, amit az állati termékek, és vajon az ízletes lesz-e.”

Tengeri moszat, alga
A tengeri moszat egy fenntartható ételforrás, mert „nem igényel friss vizet, földet vagy műtrágyát a növekedéshez”, és nem érzékeny a szennyezett talajra, mint az állatok, mondja Dr. Craig Rose, tengerbiológus és a Tengeri Alga Egészség Alapítvány alapítója. Emellett nagyon táplálóak is. „Tartalmaznak számos ásványi anyagot, nyomelemeket, vitaminokat és fehérjét”, teszi hozzá.

Rose szerint ez a fejlődő országoknak egy jó lehetőség lenne a növekedésre, a betakarítás és a több piacon való árusítás révén. A parti közösségek Afrikában és Ázsiában évekig profitálhatnának a tengeri moszatok tenyésztéséből. 

A FAO szerint ahhoz, hogy ellássák algával az embereket a fejlődő világban, nagyobb volumenű termelést igényel, és meg is kell ismertetni az embereket annak nem ismert tápértékéről. És nem utolsósorban el kell oszlatni azt a tévhitet, miszerint az alga a szegény ember kenyere.

3D-ben nyomtatott ételek
A kutatók biztosak abban, hogy tekintettel a 3D nyomtatók növekvő használatára, a 3D ételtechnológia segíthet hatékonyabban biztosítani a tápanyagokat a fejlődő országokban. A jelenlegi fejlesztések alapján először az alapanyagokat porrá törnék még a szállítás előtt, és a helyszínen dolgoznák őket össze, miután különböző anyagokat adnának hozzá (mogyoróvaj, csokoládé), majd ezt az anyagot egy fúvókán keresztül a 3D nyomtatóba juttatnák és bármilyen kívánt alakra kinyomtatnák, elérhetővé téve az ételeket a válságok ideje alatt is. 

Kerr szerint „ha az ételeket gyorsan ki lehet nyomtatni, annak valódi hatása lehet az alultápláltságra a menekülttáborokban, ahol az élelem mennyisége mindig kevés. Ez ledöntheti az élelmezésbiztonsági tabukat is.”