Simor - körültekintő, óvatos monetáris lazítás indokolt
Magyarország sérülékenysége korlátozza a monetáris politika mozgásterét, és érzékennyé teszi az országot a globális kockázatvállalási hajlandóság ingadozásaival szemben, emelte ki a jegybank elnöke. "A monetáris enyhítés tehát addig tarthat, amíg az a kockázati megítélés alakulását figyelembe véve biztonsággal megtehető. Ha romlik a globális befektetői hangulat, akkor szűkül a mozgástér, ha javul, akkor növekszik" - mutatott rá a jegybank elnöke.
Az elmúlt időszakban megtett lépések ugyan jelentősen csökkentették az államháztartási hiány GDP-hez mért arányát és a magánszektor alkalmazkodása az új világgazdasági helyzethez is jelentős volt, de a régióval összehasonlítva még mindig magas az ország államadóssága és külföldi adóssága a bruttó hazai termékhez képest, ez pedig sebezhetővé teszi az országot - emelte ki Simor András.
A jegybank elnöke szerint fontos, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított arányát csökkenő pályára állítsuk, emiatt Magyarországnak a recesszió idején is szigorú fiskális politikát kell folytatnia, hogy az ország finanszírozhatósága a nemzetközi kockázatvállalás kedvezőtlen fordulata idején is fennmaradjon. Simor leszögezte: az MNB legfontosabb célja az árstabilitás biztosítása, amit alapvetően a kamatpolitikáján keresztül valósít meg. "Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az árstabilitást lényegesen nehezebb teljesíteni, ha a fiskális politika nem járul hozzá egy stabil makrogazdasági környezet kialakításához" emelte ki a jegybank elnöke.
A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Simor rámutatott, hogy az MNB alap-előrejelzése szerint a 2010-es hiánycél csak a költségvetésben lévő tartalékok nagyobb részének fel nem használása esetén lehet elérhető. A folyó kiadási feszültségek mellett, az MNB előrejelzési horizontján egyre erősödő problémát jelenthet az állami körbe tartozó vállalatok adósságának növekvő konszolidációs igénye.
A jövőben várható adósságrendezés annak végrehajtásának időpontjában okozhat magasabb hiányt. A jegybank elnöke szerint a mindenkori kormány gazdaságpolitikája egyik legfontosabb alkotóeleme kell, hogy legyen a költségvetési politika hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása. Előbbi célt különböző intézkedésekkel is, különböző szerkezetben is el lehet érni a kormányzati politika függvényében - tette hozzá Simor András.
A kormánynak jelenleg annyiban nincs teljes szabadsága, hogy az országot finanszírozó nemzetközi szervezetekkel egy megállapodás van érvényben, amelyet ha változtatni akarunk, akkor egyeztetni kell ezekkel, azaz a Nemzetközi Valutaalappal, és az Európai Unióval - emelte ki Simor András. Arra a kérdésre, hogy mennyiben változtatható meg ezekkel a nemzetközi intézményekkel kötött megállapodás, a jegybankelnök aláhúzta: egyes pontjainak változtatása a világgazdasági illetve a magyar gazdasági helyzet változása esetén időről időre lehetséges, így többek között a hitelkeret-megállapodás teljesülését ellenőrző negyedéves felülvizsgálatok alkalmával is meg lehet egyezni bizonyos változtatásokról.
Arra a kérdésre, hogy ha a szigorú költségvetési politika fennmarad az országban, beléphet-e Magyarország jövő tavasszal az ERM-2 árfolyamrendszerbe, Simor András kiemelte: az euró előszobájának tekintett árfolyamrendszerhez csak akkor érdemes csatlakoznunk, ha nagy az esély arra, hogy belátható időn belül belép Magyarország magába az euróövezetbe is, azaz teljesíti a csatlakozási kritériumokat. Az ERM-2 árfolyamrendszerben az európai szerződés szerinti lehető legkevesebb időt, célszerű eltöltenie az országnak - mutatott rá. Kiemelte: a válság arra is rámutatott, hogy mind a jegybank makroprudenciális (rendszerszintű kockázatok kezelésére irányuló) ellenőrző szerepét erősíteni kell a hazai pénzintézeti szektort tekintve, mind pedig bővíteni kell a mikroprudenciális ellenőrzést, vagyis az egyedi pénzügyi intézmények felügyeletét ellátó Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének hatáskörét.
A jegybank üdvözölte azt, hogy olyan törvényi változtatásokat hajtott végre a közelmúltban a magyar Országgyűlés, amelyeknek révén a jövőben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete függetlenebbé válik, nagyobb hatáskört kap felügyeleti munkája ellátása során, és a kockázatok megelőzése, kezelése során jobban együttműködik az MNB-vel - mondta Simor András. A"körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról szóló" kormányrendelettel kapcsolatban Simor kiemelte, hogy az tartalmazza az MNB eredeti javaslatának legfontosabb elemeit.
Mindenekelőtt a lakossági hitelezési feltételekben (így a jövedelmen alapuló törlesztési limitekben és a hitel/fedezet arányban) megjelenik a devizahitelek magasabb kockázata. Ez elősegítheti, hogy a devizajövedelemmel nem rendelkező háztartások jobban végiggondolják a devizahitelek árfolyamkockázatait és megfelelő tartalékaik legyenek az árfolyam gyengülése esetén is a magasabb törlesztések teljesítésére, illetve a fedezetekben is kellő tartalékok legyenek. "Az új szabályok hozzájárulhatnak az ország kockázati megítélésének javulásához, és ezzel gyorsíthatják a forint- és devizakamatok közeledését, a forinthitelek szerepének növekedését" - emelte ki a jegybank elnöke.
