Sokat javít az adófegyelmen a könyvvizsgálat
Átlagosan kétszer annyi adót fizetnek a könyvvizsgálati értékhatárt kevéssel átlépő cégek, mint azok, amelyeknek az árbevétele éppen nem éri el az értékhatárt, így könyveiket nem vizsgálja meg profi auditor. Ez derült ki abból a kutatásból, amelynek keretében az Opten céginformációs szolgáltató a könyvvizsgálati értékhatárt éppen el nem érő, valamint az azt éppen meghaladó cégek 2014-es mérlegeit vetette össze.
A vizsgálat eredménye jelentős különbségeket tárt fel a két cégkategória között. A legfontosabb megállapítás talán az, hogy a könyvvizsgáló által auditált cégek két és félszer annyi adót fizetnek, mint a könyvvizsgálóval nem rendelkező vállalkozások: egészen pontosan ennyi az adózás előtti és az adózott eredmény közötti különbség eltérése. Ennek az eltérésnek csak nagyon kicsi része vezethető le abból, hogy a könyvvizsgált cégek árbevétele magasabb az értékhatár alá eső társaiknál, ez ugyanis mindössze 13 százalékos különbséget indokolna. „Mindez azt jelenti, hogy a könyvvizsgálat miatt javuló adófegyelem önmagában 150 százalékkal magasabb adóbefizetést hoz a költségvetésnek” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs vezetője.
Némiképp meglepő, de a könyvvizsgálat alá eső társaságok úgy fizetnek be lényegesen több adót, hogy közben több adókedvezményt vesznek igénybe, mint a nem auditáltak. Az Opten szerint ennek két lehetséges magyarázata van: elképzelhető, hogy az adóalapjukat fiktív számlákkal csökkentő cégek nem akarják magukra fölhívni az adóhatóság figyelmét avval, hogy még kedvezményeket is igénybe vesznek, de az is, hogy a kedvezmények elszámolására a könyvvizsgáló vagy a vele együttműködő adószakértő hívja fel a vállalkozások figyelmét.
Ugyancsak érdekes adat, hogy az auditált cégeknél több mint 10 százalékkal magasabb az egy főre jutó személyi ráfordítás, így a bérekre rakódó munkaügyi befizetés is. „Ez nem feltétlenül a könyvvizsgálat eredménye; az Opten szerint szerepet játszik az is, hogy a könyvvizsgálat alá eső vállalkozások számottevően több EU-s projektet nyernek el, mint az auditorral nem rendelkezők, s ezek a projektek nagyobb elszámolási fegyelmet rónak rájuk, mint a nem EU-s finanszírozású munkák” – hívja fel a figyelmet a könyvvizsgálat egy másik előnyös hatására Pertics Richárd.
A árbevételek mérethatásból adódó 13 százalékos különbségét jócskán meghaladja a kimutatott eredményben tapasztalható eltérés is. A könyvvizsgálat alá eső cégek átlagosan 36 százalékkal magasabb eredményt érnek el, mint nem auditált társaik, ami vagy azért lehetséges, mert sokkal jobban gazdálkodnak, vagy mert kevesebb fiktív számlát számolnak el bevételeikkel szemben. Az utóbbi feltevést támasztja alá az is, hogy a könyvvizsgált cégeknél az árbevételhez viszonyított adófizetési kötelezettség is magasabb.
Végül, de nem utolsó sorban, a könyvvizsgálat alá eső cégek sokkal megbízhatóbbak azoknál, amelyeket senki nem auditál. A mintában szereplő cégek már jóval nagyobbak azoknál az alacsony likviditású vagy magukra hagyott, tevékenység nélküli cégeknél, amelyek között Magyarországon a legmagasabb a felszámolási ráta. Jóllehet a felszámolások aránya minkét kategóriában alacsony, nem lehet nem észrevenni, hogy a könyvvizsgált cégek 0,8 százalékos felszámolási rátájához képest a nem auditáltak 1,2 százalékos aránya 50 százalékos többletet jelent.
