Sokkot okozott Németországban a General Motors döntése
A német kormány kora hajnali nyilatkozatában még csak sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt, Rainer Brüderle gazdasági miniszter reggeli nyilatkozatában azonban a döntést már teljesen elfogadhatatlannak nevezte. A liberális politikus felháborodásának adott hangot amiatt, hogy az amerikai konszern megmásította korábbi döntését, és utalt arra, hogy ezért minden felelősség az amerikai konszernt terheli.
Brüderle felszólította a General Motors igazgatótanácsát, hogy mihamarabb terjessze elő az európai leányvállalat konszolidálását célzó tervét. A miniszter azt ígérte, hogy a kormány nem hagyja magára az alkalmazottakat, és visszaköveteli az adófizetők pénzét is. A politikus ezzel arra az 1,5 milliárd euró áthidaló hitelre utalt, amelyet a német kormány korábban bocsátott az Opel rendelkezésére, hogy biztosítsa annak talpon maradását.
A németországi Opel-üzemeket működtető tartományok vezetői ugyancsak rendkívül élesen és leplezetlen felháborodással reagáltak. Ronald Koch hesseni és Christine Lieberknecht türingiai miniszterelnök egyaránt egyfajta "mélyütésről" beszélt, hangoztatva, hogy mindent meg kell tenni a munkahelyek védelme érdekében. A német kormány szerda délelőtt rendkívüli ülést tart, és Merkel kancellár gazdasági miniszterét bízta meg azzal, hogy készítsen jelentést az amerikai döntés várható következményeiről, illetve a javasolt kormányzati intézkedésekről, amelyek közül már ismert: a német kormány visszaköveteli a GM-től az 1,5 milliárd euró áthidaló kölcsönt.
Németországban négy Opel-üzem működik, összesen mintegy 25 500 alkalmazottal. A legnagyobb és egyben központi üzem a hesseni Rüsselsheimben van, de hagyományos gyárnak számít a bochumi (Észak-Rajna-Vesztfália), a kaiserslauterni (Rajna-Pfalz) és az eisenachi (Türingia) üzem is. Az európai leányvállalathoz tartoznak még a spanyolországi, a nagy-britanniai, a lengyelországi, a belgiumi, a francia és a magyarországi gyárak is.
Értesülések szerint az éjszakai döntés valamennyi németországi üzemben csalódást és felháborodást okozott, közismert volt, hogy az alkalmazottak a Magnától remélték az újjászületést. Noha a General Motorst és az Opelt pontosan nyolcvan éves kapcsolat köti össze, az amerikai konszern 1929 óta az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező németországi autógyár anyavállalata, az elmúlt egy évben alaposan megcsappant az anyavállalat iránti német bizalom.
A General Motors pénzügyi válsága az Opelt is súlyos pénzügyi helyzetbe sodorta, és hosszú tárgyalások után született meg júniusban az döntés arról, hogy az amerikai konszern részvényeinek többségét eladja az osztrák-kanadai Magnának. Az Opel iránt több külföldi befektető is érdeklődött, a német kormány és a helyi üzemeknek otthont adó tartományok azonban kezdettől fogva a Magnát támogatták.
Ily módon a mostani döntés közvetve a német kormány vereségét is jelenti, mint ahogy szakértők szerint meglehetősen kínos annak időzítése is. A bejelentés ugyanis alig néhány órával az után hangzott el, hogy Angela Merkel német kancellár beszédet mondott az amerikai kongresszusban. Németországban egyelőre folynak a találgatások azzal kapcsolatban, hogy mi váltotta ki a General Motors korábbi álláspontjának megváltozását, illetve az Opel megtartásának elhatározását.
Szakértők ezzel kapcsolatban úgy vélekedtek: az elmúlt hetekben ismét megerősödött és kedvező értékesítési adatokkal rendelkező konszern rádöbbent arra, hogy a hosszú távú stratégiájához szüksége van Európára, az európai piacokra és ezért az európai Opelre. Mindehhez pedig az Opelhez fűződő fejlett technológia, illetve a felhalmozott európai tudás nélkülözhetetlen, az idézett szakértők szerint különös tekintettel a rüsselsheimi üzemre, amely a jövő elektromos-, illetve hibridautóival kapcsolatos technológiák fellegvára.
Mint ahogy folynak a találgatások azzal kapcsolatban is, hogy mi lesz a németországi, illetve európai üzemek sorsa. Megfigyelők valószínűnek tartják, hogy néhány európai, illetve németországi üzemet bezárás fenyeget. Emlékeztettek ugyanakkor arra, hogy a Magna is több mint 10 ezer európai munkahely megszüntetését helyezte kilátásba, mindazonáltal általános volt a vélekedés, hogy a Magna ígéretes koncepciót terjesztett elő.
