A devizapiac még tartogathat idén meglepetéseket a magyar cégeknek
A testület két előterjesztésről tárgyalt, a tartásról és a kamatcsökkentésről, és volt, aki az utóbbira szavazott. A döntést követően a magyar fizetőeszköz csak enyhén gyengült, de az év végéhez közeledve a globális bizonytalanságok, az energiaárak, a nemzetközi hitelminősítők közelgő értékelései akár nagyobb árfolyammozgásokat is hozhatnak. Az AKCENTA CZ elemzése szerint a jelenlegi viszonylagos stabilitás jó alkalmat kínál arra, hogy az importőrök és exportőrök felkészüljenek a következő év devizapiaci kockázatainak kezelésére.
Bár az infláció mérséklődése elvileg lehetőséget teremtene a monetáris lazításra, a magas energiaárak, a geopolitikai feszültségek és a nemzetközi kamatkörnyezet alakulása egyelőre óvatosságra készteti a jegybankot. Azt mindenesetre Varga Mihály is unikális helyzetnek nevezte, hogy Magyarországon szóba kerülhet a csökkentés, szemben az európai, vagy a globális helyzettel.
Az is új elem az MNB kommunikációjában, hogy a jegybankelnök értékelése szerint a külső környezetet övező bizonytalanság mellett a hazai kockázati megítélés stabil maradt az elmúlt hónapokban. Ezt megerősítette a költségvetési pálya kedvező piaci fogadtatása, illetve a középtávú fiskális tervben vázolt euróbevezetés melletti elköteleződés. Ez pedig növelheti a monetáris politika mozgásterét.
Előrejelzés az Európai Bizottságtól, értékelések a nemzetközi hitelminősítőktől
Az Európai Bizottság (EB) friss előrejelzése szerint Magyarországon 2026-ban 1,8 százalékkal, 2027-ben 2,8, 2028-ban 2,9 százalékkal nő a bruttó hazai össztermék. A gazdaság mellett viszont az infláció is növekszik. Jövőre a 2026-os 2,2 százalékról 3,4 százalékra – főként a magasabb energiaárak miatt –, majd 2028-ban 3 százalékra mérséklődhet. A Pénzügyminisztérium idén 1,7 százalékos GDP növekedést vár, a költségvetés tervezete 2027-re 2,4 százalékos növekedéssel és 3 százalékos inflációval, a kormány középtávú előrejelzése pedig 2028-ra 2,6 százalékos növekedéssel és 2,5 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiány mértékében is vannak különbségek a két számításban. Kármán András pénzügyminiszter úgy reagált, hogy az EB és a magyar prognózis közötti eltérés, – amit jó irányúnak nevezett –a konzervatív tervezésből adódik és azzal is összefügghet, hogy nem fogadtak el még minden, a jövő évi költségvetést alátámasztó jogszabályt.
A kormány által kijelölt gazdasági pálya hitelességének fontos próbája lesz, az ország piaci, befektetői megítélését és ezzel a forint árfolyamát az is befolyásolhatja, hogy a következő hetekben mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő felülvizsgálja Magyarország államadós-besorolását. Elsőként a Moody’s (november 20.) dönt, majd az S&P Global Ratings (november 27,) és a Fitch Ratings (december 4.) következik.
Decemberben ismét élénkülhet a devizapiac
Az AKCENTA CZ szerint az év végéhez közeledve több további tényező is befolyásolhatja a magyar fizetőeszköz árfolyamát. A vállalatok év végi devizaelszámolásai, a nemzetközi befektetők portfólió-átrendezései és az ünnepi időszakban esetenként csökkenő piaci likviditás átmenetileg felerősíthetik a mozgásokat. A következő hetekben a magyar vállalatok számára különösen fontossá válik a devizában jelentkező bevételek és kiadások tervezése. A viszonylag erős forint kedvező helyzetet teremt azoknak az importőröknek, amelyek euróban vagy dollárban vásárolnak alapanyagokat, gépeket, technológiai berendezéseket vagy más termékeket. Számukra a jelenlegi árfolyam lehetőséget kínálhat a még hátralévő beszerzések és a jövő év elején esedékes kifizetések költségeinek kiszámíthatóbbá tételére.
Az exportőrök helyzete ugyanakkor összetettebb. Az euróban számlázó, de költségeik jelentős részét forintban fizető vállalatok számára a tartósan erős hazai fizetőeszköz szűkítheti a nyereséghányadot. Ezt tovább nehezítheti, hogy az AKCENTA CZ 2027-re 7,5–8,5 százalékos átlagbér-növekedéssel számol, (a KSH legfrissebb adatai szerint idén szeptemberben a bruttó átlagkereset éves növekedési üteme az augusztusi 8,4-ről 7,3 százalékra, a nettó átlagkereseté 10-ről 9,0 százalékra lassult. A nettó reálkereset pedig 7,3 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit az előző havi 8,6 százalékos növekedést követően.) míg a termelékenység javulása mindössze 1,5–2 százalék körül alakulhat. A növekvő munkaerőköltségek és az erős forint együtt különösen a nemzetközi versenynek kitett kis- és középvállalatokra helyezhetnek nyomást.
A 2027-es árfolyamkockázatokra már most érdemes felkészülni
Az AKCENTA CZ legfrissebb előrejelzése szerint 2027-ben az euró árfolyama legnagyobb valószínűséggel 365–380 forint között mozoghat. A cég által 55 százalékos valószínűséggel számolt alapforgatókönyv mérsékelt forintgyengülést feltételez. Úgy látják, hogy az év végi viszonylagos devizapiaci nyugalmat érdemes tudatos pénzügyi tervezésre felhasználni. A vállalatoknak célszerű áttekinteniük a következő három-hat hónap devizában esedékes kötelezettségeit és várható bevételeit, valamint megvizsgálniuk a határidős devizaügyletek és más árfolyamkockázat-kezelési megoldások lehetőségeit. A cél nem a forint következő mozgásának pontos eltalálása, hanem annak biztosítása, hogy a váratlan árfolyamváltozások ne veszélyeztessék a vállalkozások jövedelmezőségét és pénzügyi stabilitását.