Stagnáló inflációra és 3,2%-os GDP bővülése számít az MNB
A jegybank a decemberi előrejelzéshez képest idei hiányprognózisán nem változtatott, 2016-ra azonban előző jelentésében még 1,9 százalékos hiányt várt. Az inflációs jelentésből kiderül, hogy 2014-ben az eredményszemléletű deficit a GDP 2,3-2,4 százaléka lehetett a rendelkezésre álló adatok szerint, ami a GDP 0,1-0,2 százalékával kedvezőbb a decemberi inflációs jelentésben közöltnél.
Az MNB várakozásai szerint az idén is folytatódik a magyar gazdaság dinamikus bővülése, amelyhez a külső és belső kereslet egyaránt hozzájárul. GDP-növekedési előrejelzését az előző inflációs jelentéshez képest felfelé korrigálta az MNB: idénre 3,2 százalékos bővülést vár (a korábbi 2,3 százalékkal szemben), 2016-ra pedig 2,5 százalékos növekedést jelez előre (tavaly év végén 2,1 százalékot vártak.
Az MNB inflációs prognózisait idénre és 2016-ra vonatkozóan is lefelé módosította decemberhez képest: 2015-re a korábban várt 0,9 százalékos drágulással szemben a fogyasztói árak szinten maradását jelzi előre, 2016-ra pedig 2,6 százalékos inflációt vár, a korábbi 2,9 százalékkal szemben.
A jelentésben a jegybank kiemeli: az infláció a következő negyedévekben is alacsony maradhat, amely elsősorban a nyersanyagárak rendkívül mérsékelt alakulásához köthető. A decemberi helyzetértékeléshez képest erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok - jegyzi meg az MNB.
A fogyasztóiár-index csak az előrejelzési horizont végén kerülhet a középtávú cél közelébe, a költségsokkok első körös hatásának kifutása után. A maginfláció a lakossági fogyasztás és a bérdinamika élénkülésével párhuzamosan fokozatosan emelkedik a következő negyedévekben: az idén 1,6, jövőre pedig 3 százalék lehet.
Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a kedden bejelentett, plusz-mínusz egy százalékpontos inflációs tolerancia sáv bevezetésével kapcsolatban kifejtette: eddig pontcélja volt az MNB-nek, miközben a legtöbb inflációkövető országnál tolenranciasáv van, így az MNB is egy ex ante plusz-mínusz egy százalékpontos toleranciasávot vezetett be.
Kiemelte ugyanakkor, hogy ez nem jelenti a 3 százalékos cél tartásától való elkötelezettség gyengülését, de - különösen rövid távon - bizonyos rugalmasságot biztosít.
Virág Barnabás, az MNB igazgatója hozzáfűzte: a tolerancia sáv bevezetését az indokolta, hogy Magyarország kis nyitott gazdaság, ahol erőteljes költségsokkok mozgatják az inflációt - például világpiaci nyersanyagárak változása, hatósági árintézkedések - és az utóbbi 14 év azt bizonyította, hogy ezek a kínálati típusú sokkok jellemzően nemcsak rövidtávon befolyásolták az inflációt, hanem a monetáris politika időhorizontján is rendre hatással voltak az áralakulásra. A jegybank célja a tolerancia sáv kijelölésével az volt, hogy tartós kínálati sokkok esetén se legyen indokolatlanul erős volatilitás az alapkamat meghatározásában.
Palotai Dániel elmondta, nincs kamatcélja a jegybanknak, az óvatos kamatcsökkentés pedig addig folytatódat, amíg a középtávú inflációs cél elérését támogatja. Az ügyvezető igazgató szerint ennek értelmében további kamatcsökkentő lépések következhetnek, de ezek konkrét mértékéről még nem döntött a monetáris tanács.
Az inflációs jelentésben idei beruházási előrejelzését jelentősen felfelé korrigálta a jegybank: a bruttó állóeszköz-felhalmozásban decemberben még 1,8 százalékos bővülést várt, amit 5,2 százalékra emelt.
A jelentés szerint a nemzetgazdasági beruházások a kiugróan magas 2014-es növekedés után tovább bővülhetnek. A beruházási ráta stabilan 20 százalék fölött alakul, ugyanakkor a magánberuházások aránya nőhet a beruházásokon belül. A vállalati beruházások fokozatos élénkülését a konjunktúra erősödésén kívül a növekedési hitelprogram (nhp) kiterjesztése is támogatja - vélekedik az MNB.
A jegybank a vállalati hitelállomány jelentős bővülésére számít idén és jövőre is, amihez az nhp kiterjesztésén túl a bankadó fokozatos csökkentése is hozzájárulhat.
Az inflációs előrejelzés szerint a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége a következő években is jelentős maradhat: 2015-ben a külkereskedelmi egyenleg várható javulása miatt még enyhén emelkedhet is, míg 2016-ban az EU-transzferek várható visszaesése miatt a 2013-2014-ben jellemző, a GDP 8 százalékát kitevő szintre mérséklődhet. A külkereskedelem többlete a gáztározó feltöltés és a jelentős beruházás-növekedés miatt 2014-ben várhatóan csak átmenetileg csökkent kisebb mértékben, és 2015-16 során az olajárak mérsékelt szintjének és a külső kereslet élénkülésének következtében újra növekedést mutathat.
Az EU-tól kapott transzferek nagysága 2016-ban nagyobb mértékben csökkenhet az MNB szerint. A jövedelemegyenleg hiánya – ellentétes folyamatok eredőjeként - a GDP 4 százaléka körül stabilizálódhat.
Az adósságpályával kapcsolatban az MNB kifejti: idén év végére 76 százalék alá süllyedhet az adósságráta és 2016-ban megközelítheti a 74 százalékot. Hozzáfűzik: a kedvező adósságdinamikát elsősorban a várható gazdasági növekedés, a fegyelmezett költségvetési politika és a mérsékelt hozamkörnyezet támogathatja. (MTI)
